Hirtelen számos új ukrán rendezési terv jelent meg, amelyek közül a legismertebb Andrij Artemenko populista kijevi parlamenti képviselő ötlete, amelyet a New York Times értesülése szerint megosztott Donald Trump amerikai elnök tanácsadóival is - kezdi cikkét Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája.

Artemenko, akit az amerikai kapcsolat miatt ki is zártak radikális jobboldali pártjának parlamenti frakciójából, talán nem is érdemelte meg azt a 10 perc hírnevet, amelyet fellépésével szerzett. Ötlete ugyanis csak egy a számos javaslat közül, amelyekkel sokan igyekeznek úgy feltüntetni magukat, mint akik kiutat találtak a 2013-2014-es összeomlás - a "méltóság forradalma" - utáni reménytelen helyzetből.

Ötletelés

Az ukrán politikus azzal állt elő, hogy Ukrajna adja 30-50 évre bérbe Oroszországnak a Krím félszigetet, majd ezt követően az ott lakók népszavazáson döntsék el, hogy melyik országhoz akarnak tartozni. A képviselő szerint Kelet-Ukrajna széles körű autonómiájáról szintén referendumon kellene dönteni. Az ötlet gyenge pontja, hogy Moszkva Oroszország részének tekinti a Krímet, és esze ágában sem lenne ezen változtatni.

Viktor Baloga, aki a 2014 februárjában megbuktatott Viktor Janukovics államfő kormányában miniszterként szolgált, szintén népszavazást íratna ki Kelet-Ukrajna autonómiájáról, aminek kétféle kimenetele lehetne. A térség a kijevi központi kormány ellenőrzése alá kerülne vagy az izraelihez hasonló kerítéssel választanák le az országról.

Szergej Traura milliárdos, aki 2014-ben megbukott mint a donyecki régió vezetője, azt javasolja, hogy a parlament vegye át Petro Porosenko elnöktől a rendezés irányítását. A 2010 előtti választott helyi tanácsok visszaállítását szorgalmazza - amelyeket kiütöttek a hatalomból az oroszbarát, Moszkva katonai támogatását élvező szeparatisták -, és ENSZ-békefenntartók ellenőrzése alá helyezné a térséget.

Visszajönne

Az elképzelések között még az is felmerült, hogy Janukovics, aki három éve Oroszországba menekült, visszatérne a fellázadt régió vezetőjeként. A Radio Liberty szerint ezt a forgatókönyvet Konsztantyin Kilimnik szorgalmazza - bár ő ezt tagadja. Kilimnik Trump korábbi kampánymenedzsere, Paul Manafort embere Kijevben. Janukovics maga egyébként levelekkel bombázza az európai vezetőket és Vlagyimir Putyin orosz államfőt, amelyekben választásokat követel Kelet-Ukrajnában.

Végül, de nem utolsósorban igen nagy visszhangot váltott ki javaslataival Viktor Pincsuk oligarcha, aki szerint Ukrajnának le kellene mondania Krímről, mivel annak visszaszerzése reménytelen, továbbá fel kellene adnia az európai uniós csatlakozás álmát. Főleg az előbbi ötlet kiverte a biztosítékot az ország nacionalista politikai erőinél és támogatóiknál.

Valami közös

Az összes javaslatban, pontosabban a javaslattevőkben van valami közös - hívja fel a figyelmet a Bloomberg publicistája. Egyiküknek sincs számottevő befolyása Porosenkóra vagy a kijevi kormányra, továbbá egyikük sem elismert vezetője az országnak.

Az is közös az ötletekben, hogy Moszkva magasról tesz mindegyikre, mert nem akar kompromisszumot. A következő jó néhány évben jól elvan az instabilitással, ez szolgálja ugyanis a legjobban azt az orosz érdeket, hogy megakadályozzák Ukrajna lehorgonyzását Európa mellett.

Bajban vannak

Így aztán az egész ötletelésnek egyetlen igazi értelme van: rámutat a kijevi vezetés tehetetlenségére. Porosenko és kormánya gyakorlatilag lehetetlen helyzetben van. Az ország áramellátását biztosító erőművek szénelletása az oroszbarát keleti országrészben van. A szeparatista aktivisták bármikor készek blokáddal lehetetlenné tenni a szénszállításokat, ami újra kiütné az ukrán gazdaságot.

A "mentőprogramok" írói megérezték, hogy az ukránok belefáradtak a hatalomváltást követő belső harcokba és sikertelen reformokba. A Porosenko-féle vezetés nem tud lényeges fordulatot végrehajtani ehhez képest. Ráadásul az ország megosztottsága orosz- és Nyugat-barát részre élőbb mint valaha.

Eközben a washingtoni fordulat, az oroszbarátnak látszó Trump-adminisztráció hatalomra kerülése, illetve a belső bajoktól gyötört EU befelé fordulása aláássa az ukrán elnök reményét, hogy a Nyugat segítségére építse hatalmát, országa kilábalását a társadalmi válságból.

Vákuum

Egy szóval alakul a hatalmi vákuum Ukrajnában, ami akár a Janukovics-féle reformisták előtt is megnyithatja a visszatérés lehetőségét. A 2014 után az ország élére került politikai elitnek nagyon gyorsan ki kellene találnia valamit, amivel megragadhatná az ukránok képzeletét.

Olekszandr Turcsinov, aki a 2014-es lázadás után egy ideig az ország elnöke volt, úgy látja, hogy véget kell vetni a szép európai jövőről szövögetett álmoknak. Az ukrán társadalomban inkább egy erős hadsereggel rendelkező nemzetállamra van szüksége.

Ezt persze nem lesz könnyű eladni egy olyan országnak, amelyet erősen megosztanak az etnikai ellentétek, és amely még nem heverte ki az EU-tagsággal kapcsolatos illúzióinak elvesztését.

Nem képesek rá

Ez az év a fegyverrel védelmezett szuverenitás, illetve a semlegesség és a rugalmasság vízióinak csatájáról fog szólni. Ez jóval bonyolultabb helyzet, mint a hagyományos Európa vs. Oroszország ellentét. És Ukrajna posztszovjet elitje nem képes arra, hogy ebben az útkeresésben navigálja a társadalmat - véli Bershidsky. Eközben Moszkva minden erejével igyekszik majd visszarántani az ukránokat Oroszország ölelő karjaiba.