A Barclays elemzőstábja szerint ha az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásának kudarca után a hétfőre tervezett valutauniós csúcson sem születik megállapodás Görögországgal, akkor nagyon valószínűtlenné válik bármiféle egyezség a jelenlegi pénzügyi segélyprogram június végi kifutásáig.

Emiatt az ECB valószínűleg emeli azt a kockázati súlyozást, amellyel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem - az ECB és az euróövezeti jegybankok hálózata - likviditásforrásaihoz.

Így a görög kormánynak már a jövő héten tőkekorlátozásokat kell-e bevezetnie, kritikus mértékben függ attól, hogy az ECB alkalmazza-e ezt a likviditási korlátot, és attól is, hogy milyen ütemben folytatódik a betétmenekítés a görög bankokból.

A helyzetet jelzi, hogy az év eleje óta jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A görög bankokból november vége és április vége között kivont 29 milliárd eurónyi betétállományból 13 milliárd eurónyi jelent meg a görög gazdaságban közvetlenül cirkuláló papírpénz formájában - írta a Barclays.

Ha pedig Görögország nem fér hozzá a Eurosystem likviditási forrásaihoz, akkor a kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére. Az, hogy e módszer gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosításához és Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezet-e, nagyban függ a következő időszak politikai fejleményeitől, például attól, hogy kiírnak-e előre hozott választásokat, és ha igen, ennek eredményeként milyen új görög kormány alakul.

A Markit adatai szerint a görög cds díja jelenleg 52,4 százalék, ami az eddigi rekordhoz közeli szint. Ez 81,7 százalékos államadósság-törlesztési csődkockázatra utal ötéves távlatban.