A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szokásos éves találkozóját hivatalosan is megnyitó sajtótájékoztatón Lagarde arra szólította fel a kormányokat, hogy rendezzék a kereskedelmi konfliktusokat és ne feladják, hanem korszerűsítsék a globális kereskedelmi szabályokat.

Idén az indonéziai Bali szigetén, egy kifejezetten tehetős turistáknak szánt településen, Nusa Duában tartja a két nemzetközi pénzintézet őszi közgyűlését, amelyet minden harmadik évben külföldön rendeznek meg, nem a szokásos washingtoni helyszínen.

Kapcsolódó

Az Egyesült Államok és Kína hónapok óta kölcsönös vámtarifa-emelésekkel vív kereskedelmi háborút, Washington eddig 250 milliárd, Peking pedig 110 milliárd dollár értékű árumennyiségre vetett ki különböző mértékű pótvámot. Donald Trump amerikai elnök így akarja rákényszeríteni Kínát tetemes, csak tavaly 375 milliárd dolláros kereskedelmi többletének csökkentésére, a szellemi tulajdonjogok védelmére, a csúcstechnológiai iparvállalatoknak nyújtott szubvenciók leépítésére, valamint piacainak még erősebb megnyitására a külföldi vetélytársak előtt.

A befektetők azonban attól tartanak, hogy a kereskedelmi konfliktus elmélyülése csapást mérhet a világkereskedelemre és a befektetésekre. A kockázatkerülés jegyében Ázsiában a részvénytőzsdék irányadó mutatói 19 havi mélypontra csökkentek csütörtökön, miután New York nyolc hónapja a legrosszabb napot tudhatta maga mögött. Részben a globális kereskedelmi feszültségek kiéleződése, részben pedig a gyorsan növekvő dollárhozamok következményeként a Dow Jones 3,15 százalékkal, az S&P 500-as mutató 3,29 százalékkal, a Nasdaq Composite mutatója pedig 4,08 százalékkal csökkent szerdán zárásra.

Reméljük, hogy nem mozdulunk el sem egy kereskedelmi háború, sem pedig egy devizaháború irányába. Mindkettő káros lenne minden résztvevő számára - figyelmeztetett a valutaalap főigazgatója, aki szerint ártatlan kívülállókon is csattanna az ostor, ideértve az olyan országokat, mint például Indonézia, amelyek nyersanyagokat és alkatrészeket szállítanak Kínának.

A fejlődő országokat tömörítő G24-csoport pénzügyminiszterei felszólították a nagy gazdaságokat, hogy ne lökjék félre, hanem reformálják meg a nemzetközi kereskedelem rendszerét. Az IMF/Világbank-közgyűlés alkalmából összegyűlt miniszterek közleményükben rámutattak, hogy a tőkemozgások túlzott kilengései kedvezőtlenül hatottak minden fejlődő piacra.

Az utóbbi hetekben amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Kína gyengíti nemzeti fizetőeszközét. Donald Trump amerikai elnök azzal vádolta Kínát, hogy "devizaleértékelési játszmába" bocsátkozott, szándékosan gyengíti a jüant, hogy versenyelőnybe hozza exportőreit. Ezt Kína határozottan visszautasította.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter csütörtökön Balin tárgyalt Ji Kanggal, a kínai jegybank kormányzójával. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen Ji Kang kifejtette, hogy Kína monetáris politikája az Egyesült Államokéval ellentétes kamatciklusban áll. Miközben az erős amerikai gazdaságnak köszönhetően a Federal Reserve kamatot emel, a kínai központi bank a növekedés lassulását ellensúlyozandó csökkenti a kamatokat. A kínai bankvezető ugyanakkor azt ígérte, hogy folytatják a kínai pénzpiacok megnyitását a külföldiek előtt, ideértve a hitelminősítőket és kötvénypiaci befektetőket.

Christine Lagarde csütörtökön a jelek szerint Kína mellett állt ki, mondván, hogy a jüan dollárhoz viszonyított gyengülését alapvetően az idézte elő, hogy az amerikai kamatemelések következményeként erősödött a dollár. A jüan 8 százalékkal gyengült a dollárhoz képest március és augusztus között, de más devizákhoz képest jóval kisebb mértékben veszített értékből.

Az IMF főigazgatója szerint a kínai hatóságok intézkedéseket tesznek, hogy fenntartsák a növekedést, a stabilitást és a befektetői bizalmat a kereskedelmi háború közepette, de kényes egyensúlyozásra kényszerülnek, hogy ellenőrzés alatt tudják tartani a fiskális helyzetet.

Fotó forrása: Saul Loeb/AFP