Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) csütörtökön kiadott jelentése szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 2 százalékkal esett vissza az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, míg az előző hónaphoz mérve naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,4 százalékos csökkenést mértek júliusban.

Elemzők jóval kisebb, 1,3 százalékos éves csökkenésre számítottak az előző havi 2,4 százalékos visszaesés után. Havi szinten pedig 0,1 százalékos csökkenést vártak a júniusban mért 1,4 százalékos esés után.

A gyenge adatsor pár órával azelőtt került nyilvánosságra, hogy kihirdetik az Európai Központi Bank kormányzótanácsának döntéseit. A várakozások szerint a kormányzótanács lazítja monetáris politikáját, hogy megtámogassa a gazdaság növekedését.

Csökkent az ipari termelés az Európai Unióban is, a 28 tagállamban júniushoz képest 0,1 százalékkal, tavaly júliushoz képest pedig 1,2 százalékkal. Júniusban éves szinten 1,8 százalékos, havi szinten pedig 1,4 százalékos visszaesést mértek.

Az euróövezetben és az unióban egyaránt június után júliusban is a tőkejavak termelése esett vissza a legerősebb ütemben éves összevetésben.

Az egy évvel korábbihoz képest az ipari termelés a legnagyobb mértékben, 5,4 százalékkal, Észtországban esett vissza. A legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Németországban 5,3 százalékkal csökkent az ipari termelés júliusban, míg az előző hónapban 5,9 százalékos volt a visszaesés.

A legnagyobb mértékben Magyarország ipari termelése nőtt, 8,7 százalékkal, a sorban következő Dániában és Litvániában 5,1 százalék volt a növekedés júliusban.

Havi összevetésben a legnagyobb mértékben Horvátországban nőtt az ipari termelés júliusban, 4,9 százalékkal, Portugáliában 3,6 százalékkal, Dániában pedig 3,5 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Romániában mérték, 3,3 százalékosat, majd Észtország következik 2,9 százalékkal és Lettország 2,1 százalékkal.

Magyarország ipari termelése júniushoz képest 1,7 százalékkal nőtt az Eurostat adatai szerint.