Emmanuel Macron francia államfő világos figyelmeztetést fogalmazott meg az EU bővítésével kapcsolatban, ami azt jelzi, hogy éles vita kezdődött a hat unión kívüli balkáni ország csatlakozásáról - írja a Financial Times (FT). Macron arról beszélt a legutóbbi EU-Balkán csúcstalálkozón, hogy 2003 óta az unió erőltette a bővítést, de az nem feltétlenül erősíti Európát.

Természetesen támogatja a Balkán integrálását Európa többi részével együtt, de úgy véli nagy körültekintéssel és az uniós szabályok rigorózus betartásával kell ez ügyben eljárni. Diplomaták azt mondták az FT-nek, hogy a párizsi vezetés kételkedik az Európai Bizottság elképzelésében, miszerint Albánia és Macedóni belátható időn belül csatlakozhatna az EU-hoz. A uniós tagállamok vezetői júniusi csúcsértekezletünk szavaznak a bővítés következő lépéseiről.

Csak szépen, sorjában

Macron korábban azt mondta, hogy az EU-nak előbb saját reformján kell túljutnia, mielőtt azon gondolkodna, hogy új tagokat vesz fel. A hat csatalakozásra esélyes balkáni országgal együtt 33-ra nőne az EU-tagállamok száma a brit kilépés ellenére. Az államszövetség újabb tagjai jóval lelkesebben ítélik meg a bővítést, mint a régi tagállamok. Az Európai Bizottság korábbi bővítési biztosa az erősen kétkedők közé tartozik.

Sokan hívják fel a figyelmet arra, hogy az EU biztonsága szempontjából nagyon fontos a kritikus geopolitikai helyen lévő országok bevonása. Nem véletlen, hogy Moszkva és Peking is igyekszik megvetni a lábát a térségben. Összességében egyelőre annyira futotta, hogy az EU deklarálta: támogatja a a régió politikai, gazdasági és szociális átalakulását, amelynek magában kell foglalnia a jog uralmának erősödését és gazdasági-szociális reformokat.

Franciaországot, Németországot, Hollandiát és más nyugat-európai országokat aggasztja a térséget elárasztó bűnözés, korrupció és a gyenge kormányzás.

Lelkes elnök

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy szkepticizmus kíséri a bővítést, és bár senki sem tehet úgy, mintha minden simán menne, án szerinte az EU elég nagy és erős ahhoz, hogy minden gondjával-bajával együtt bevállalja a balkáni országok integrálását. Az elnök úgy látja: nincs alternatívája annak, hogy a Nyugat-Balkán államai az EU részévé váljanak.

A napokban tartott szófiai értekezleten nem vett részt Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, mivel országa nem ismeri el Koszovót, amely értékelésük szerint káros precedenst teremtve, egyoldalú döntéssel szakadt ki Szerbiából. Görögország és Macedónia tovább vitatkozott az utóbbi elnevezésén, amely egyben egy görög tartomány neve. A felek azt állítják sikerült továbbaraszolniuk a nézeteltérés rendezése felé.

A fotó forrása: Pixabay