Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) által december 5-én kiadott állásfoglalásban Európa tudósai sürgős fellépésre szólítanak fel az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Az EASAC állásfoglalása megállapítja, hogy a klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre, ami szükségessé teszi a klímatudatos mezőgazdaság bevezetését, például az aszálytűrő fajták nemesítésével.

Nem kellene annyi állati fehérjét enni

A tudósok szerint az emberi egészség, valamint a környezet védelme érdekében változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon is. Csökkenteni kell például az állati fehérjék bevitelét.

Az állásfoglalás felszólítja a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új ösztönző elemeket.

A kutatók kiemelten fontosnak tartják az élelmiszer-biztonság miatt kialakult aggodalmak enyhítése érdekében az élelmiszer-szennyezettség forrásainak leírását és kezelését. A dokumentum szerint az európai országoknak vállalniuk kell, hogy megbízhatóbb adatokat gyűjtenek az élelmiszergazdaságban keletkező hulladék mértékéről, illetve annak helyi és regionális szinten történő csökkentését szolgáló beavatkozások hatékonyságáról.

Vannak alternatívák

Fontos kérdésnek nevezi az állásfoglalás az állattenyésztésnek az üvegházhatású gázok kibocsátásában játszott szerepét. A kutatók szerint ennek csökkentéséhez az állattenyésztésben bevezetett változtatások is hozzájárulhatnak. A valóban jelentős csökkentés érdekében azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására.

Úgy vélik, hogy az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet. Példaként említik a tengerekből, óceánokból származó élelmiszert, a laboratóriumban tenyésztett húst, illetve a rovarokat.

Nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy megértsük a talaj szerepét a szén-dioxid megkötésében, a biodiverzitásban, illetve a biogazdálkodás vonatkozásában - fogalmaztak a kutatók, akik szerint Európa nem késlekedhet a genomszerkesztésben, a precíziós mezőgazdaságban, valamint a nagy adatállományok használatában rejlő lehetőségek kihasználásában.

A dokumentum szerint a genomszerkesztés és más genetikai kutatások terén elért áttörések meghatározó jelentőségűek lesznek az élelmiszerek és a mezőgazdaság jövője szempontjából Európában. A szerzők felszólítják a kontinens döntéshozóit, hogy az állategészségügy, az állattenyésztés és a növénytermesztés területein használják fel a genomika tudományos eredményeit - derül ki az MTA által közzé tett állásfoglalásból. (Klímastratégián dolgoznak magyar települések)

Az EASAC állásfoglalása egy, az InterAcademy Partnership (a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet) által irányított globális projekt része. A mostani, Európáról készített beszámolót még három további fogja követni, az amerikai kontinensről, Afrikáról, illetve Ázsiáról. A 130 tudományos akadémia részvételével zajló, példa nélküli összefogás célja az élelmiszerek, az egészségügy és a környezet jövőjére vonatkozó legújabb eredmények összegyűjtése. A globális szintű összehasonlító jelentés 2018 közepén jelenik meg.