Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kormánya visszautasította a Nemzetközi Valutalap aggodalmait költségvetésük megugró hiányával kapcsolatban. Az IMF szerint az olajárak immár több mint egy éve tartó mélyrepülése romboló hatással van a nagy exportőr országok folyó fizetési mérlegére, azaz a visszaeső bevételek miatt nagy hiány keletkezhet az export és az import pénzügyi szaldójában - írta az CNBC.

A nyersolaj világpiaci ára 2014 júniusában még a 114 dollár/hordós magasságban tartózkodott, majd féléves meredek zuhanást követően benézett az 50 dolláros szint alá is. Az elmúlt hetekben ebben a tartományban ingadozott, és a szakértők egyelőre nem látnak masszív emelkedő trendet a láthatáron.

Mínusz 275 milliárd dollár

Christine Lagarde, a Valutaalap igazgatója arra figyelmeztette az Arab-öböl környékén lévő jelentős olajtermelőket, hogy még az ő költségvetésük sem bír ki egy ekkora jövedelemkiesést. Lagarde a Gulf Cooperation Council (GCC) pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek konferenciáján szólalt fel - e szervezet tagja Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is.

Az IMF elnöke az alapokkal kezdte: a GCC-hez tartozó államokban jelenleg az export- és ezzel összefüggésben a költségvetési bevételek legnagyobb része az olaj kiviteléből származik. Miután az olajárak durván csökkentek, 2015-ben várhatóan a fekete arany kiviteléből származó jövedelem 275 milliárd dollárral lesz alacsonyabb a 2014-esnél.

Ugyan már, kérem

Az IMF várakozása szerint emiatt a GDP 12,7 százalékát elérő hiány keletkezik a GCC országainak költségvetésében. A gazdaság növekedése is lassul: a 2014-es 3,5 százalékos plusz után 2015-ben 3,2, 2016-ban pedig mindössze 2,7 százalékos bővülés várható az országcsoportban. Mindezek alapján Lagarde felhívta a figyelmet arra, hogy a GCC államainak a korábbinál szerényebb bevételekhez kellene igazítaniuk költségvetési kiadásaikat.

A válasz nem késett: a szaúdi olajminiszter-helyettes szerint a fekete arany piacának alapjai hosszabb távon stabilak, s mivel az alacsony árak veszélyeztetik a megbízható ellátást (miután a kitermeléssel foglalkozó vállalatok hanyatló bevételeik miatt visszaveszik a jövőbeli olajforrások feltárást szolgáló beruházásaikat), az olaj drágulni fog.

Az Egyesült Arab Emírségek energiaügyi miniszere szaúdi kollégájától függetlenül azt prognosztizálta, hogy az olajárak már 2016-ban emelkedő pályára állnak - jelentette a Reuters. Ugyanakkor az MTI idézi a hitelminősítő intézetek és más agytrösztök becsléseit, amelyek szerint jövőre is 50-60 dollár lehet az olaj hordónkénti ára és legfeljebb 2017-re várható nagyobb drágulás

Nem hátrálnak

A probléma alapja, hogy az OPEC tagállamai egy éve úgy döntöttek: nem csökkentik kitermelésüket annak érdekében, hogy a világpiaci kínált visszaesésével emelkedő pályára állítsák a fekete arany árát. Attól tartanak ugyanis, hogy ez esetben visszaesne piaci részesedésük az észak-amerikai olajpala-kitermelőkkel szemben. Így viszont az alacsony ár gazdaságtalanná tette az utóbbiak jelentős részének tevékenységét, ami kútlezárásokhoz és az új projektek elhalasztásához vezetett.

Szakértői körökben most már a december 4-i szokásos év végi OPEC-tanácskozás lehetséges határozatait próbálják kitalálni. Egyes elemzők szerint a kartell tagállamai éppen a költségvetési bevételek visszaesése miatt megfontolhatják, hogy mégis mérséklik kivitelüket, hátha több lesz a bevétel.

Ennek ellentmond az Emírségek energiaminiszterének nyilatkozata, amely szerint nem óhajtják megkockáztatni piaci részesedésük csökkenését azzal, hogy idő előtt - mielőtt az olajpalacégek tönkremennek - támaszt adjanak az áraknak. A szaúdi állami olajvállalat vezetője ehhez hasonló tartalmú nyilatkozatot adott a Financial Timesnak.