A japán statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint a friss élelmiszerek árváltozása nélkül számolt maginfláció éves összevetésben 0,3 százalékos volt szeptemberben, ami 2017 áprilisa óta a leggyengébb ütem. Elemzők is 0,3 százalékot vártak az előző hónapban mért 0,5 százalék után.

Az élelmiszer- és energiaárakat sem tartalmazó maginfláció éves összevetésben 0,5 százalékkal emelkedett. Elemzők az előző havival megegyező mértékre, 0,6 százalékra számítottak.

Összességében a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, február óta a legkisebb mértékben. Elemzők 0,4 százalékos ütemet vártak az augusztusban mért 0,3 százalékos növekedés után.

A gyenge adatok rávilágítanak arra, hogy milyen nagy nehézségekkel küzd a japán jegybank (BOJ) az infláció felpörgetésében, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdasága a globális lassulással és a forgalmi adókulcs e havi megemelésével járó következmények terhei alatt roskadozik.

Marcel Thieliant, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértője kiemelte: a friss adatok újabb indokot szolgáltatnak a jegybanknak, hogy október 30-31. ülésén lazítsa monetáris politikáját.

A japán központi bank 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A Bank of Japan korábban azt remélte, hogy a 2020 márciusában végződő pénzügyi évben sikerül elérni a 2 százalékos célszámot, de legutóbbi, júliusi előrejelzésében már csak 1,0 százalékot jósolt. A Capital Economics viszont arra számít, hogy 0 százalékra esik vissza a maginfláció a jövő év elején.