A pénzpiacok szereplőit az elmúlt hónapokban elragadták befektetői ösztöneik. Donald Trump ingatlanmágnás amerikai elnökké választása előtt olyan ígéreteket tett, amelyek megtartása szép summával gyarapíthatja a tőzsdei cégekben fekvő vagyonokat, ezért sokan úgy érezték: eljött a részvényvásárlás ideje - kezdi elemzését a MarketWatchon Peter Morici publicista.

Trump azt mondta, visszavonja a szegények egészségbiztosítási rendszerét az Obamacare-t, csökkenti az adókat és enyhíti a pénzügyi cégek tevékenységének szabályait, amelyeket a 2008-as pénzügyi összeomlás után szigorítottak meg. Emellett állami infrastrukturális beruházásokat ígért a gazdaság ösztönzése érdekében.

Az "állati ösztöneikre" hallgató, azaz a gyors pénzszerzés igézetében vásárló befektetők ennek nyomán nagy áremelkedést indítottak el a tőzsdéken, ám ha az elnök nem tudja teljesíteni ígéreteit és a gazdaság egyéb ketyegő bombái felrobbannak, akkor a lelkesedést pánik követheti, és a felfújt árak luftballonként pukkadhatnak ki - figyelmeztet Morici.

Lakáspiaci buborék

A lakások és más ingatlanok ára alaposan elszállt az elmúlt időszakban a nagyvárosokban. Emögött részben az alacsony hitelköltségek, részben a Dodd-Frank-törvény szigorú pénzügyi szabályai állnak, amelyek csak - a jelzáloghitelek törlesztésére is képes - pénzes felső középosztály tagjainak teszik lehetővé, hogy ingatlanokat vásároljanak.

A Fed azonban belehúzott a pénzügyi szigorításba, emelte kamatát, ami növelni fogja a hitelek törlesztőrészleteit és lakások árát. Kevesebben lesznek, akik ki tudják ezt fizetni, ami az ingatlankereslet és ezzel az árak megroggyanásához vezethet, elértéktelenítve a korábbi jelzálogkölcsönök fedezetét jelentő otthonokat is. Ugyanez a helyzet a bérlakáspiacon, ahol a túlkínálat miatt rendülhetnek meg a bérleti díjak.

Diákhitelek

Az Egyesült Államokban kihelyezett diákhitelek értéke elérte az 1,4 ezer milliárd dollárt. Ennek negyven százalékát olyan adósok tartozása, akik csődben vannak vagy késnek a törlesztéssel. A szövetségi kormánynak végül nem lesz más választása, mint hogy betömje a bankrendszerben emiatt keletkező lyukat vagy elnézze, hogy a pénzintézetek hatalmas veszteségeket szenvednek el.

Az alternatíva nem fogja megdobogtatni a Trump-adminisztráció szívét vagy inkább csak úgy, mint ahogy egy kezdődő infarktus teszi. Vagy végrehajtanak egy jókora bankmentést az adófizetők pénzéből, amitől nem lesznek népszerűbbek, vagy bevállalnak néhány nagy bankcsődöt, köztük esetleg egy olyat, mint a Lehman Brothers 2008. szeptemberi bedőlése volt, amely lefagyasztotta a világ pénzpiacait.

Európai bankok

Az európai bankok lassan növekvő gazdasági környezetben tevékenykednek ultraalacsony kamatok mellett. Ezért nincs elég profitjuk ahhoz, hogy leírhassák igencsak magas rosszhitel-állományukat. Olaszországban például a kölcsönök 17 százaléka behajthatatlan, és a helyzet más országokban is rossz.

Németország legnagyobb pénzintézetét, a Deutsche Bankot nemrégiben bírságolta meg az amerikai kormány a pénzügyi válság idején játszott káros szerepe miatt. Az ügy a MarketWatch szakszerzője szerint rávilágít arra, hogy a bankot vagy rosszul vezetik, vagy képtelen nyereséget termelni, ám eközben széles kapcsolati hálóval illeszkedik be az európai és az amerikai pénzügyi rendszerben.

A történet végén az európai bankhatóság előírhatja, hogy tőkésítsék fel a bankot vagy értékeljék le kötvényeit. Az utóbbi pánikot indíthat el a kötvénytulajdonosok körében, s mivel sokan közülük olyan betétesek, akiket a magasabb hozam ígéretével - és a kockázatok hangsúlyozásának mellőzésével - beugrattak a kötvényvásárlásba, a pánik kiterjedt hisztériává szélesedhet.

Kína

A pekingi vezetés és az ország tartományi kormányai jó ideje olcsó hitelekkel támogatják a rosszul működő állami vállalatokat és exportőröket. A növekedés tempóját ezekkel a kölcsönökkel és haszontalan állami beruházásokkal tartják magasan. Ennek eredményeként a költségvetési hiány eléri a GDP 15 százalékát, a köz- és magánadósság a 250 százalékát.

A gyakorlatilag pénznyomtatással pörgetett gazdaság árbuborékot fújt fel a részvény- és a kötvénypiacokon, illetve az ingatlanpiacon. A nagybefektetőknél megszólalt a vészcsengő, elkezdték elhagyni Kínát, dollárkeresletük gyengíti a jüant.

A történet végén kipukkadhatnak a buborékok, összeomolhat a nemzeti valuta árfolyama, a kínai exporttól függő ázsiai és más országok piaca dettó, aminek nyomán képtelenek lehetnek törleszteni saját dollárban elszámolt államadósságukat. Visszatérhet az 1990-es évek végének ázsiai valutaválsága, amelyben igencsak megégették magukat az államkötvényeket birtokló amerikai hitelezők - idézte fel a rossz emlékeket Morici.

Trump bajai

Trump ígéreteinek teljesítése fellendítheti a gazdaságot, nem csupán az amerikait, hanem a világgazdaságot is, ám az elnök egyedül kevés ehhez. A kongresszus támogatására is szüksége volna, s már az Obamacare ügye is rávilágít, hogy gondok adódhatnak vállalások teljesítésével. Bár ennek visszavonásában egyetért a törvényhozás és az államfő, ám jelentős - egészségügyi ellátásukat féltő - szavazórétegek ellenállnak, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül.

Hasonló problémák végül elbizonytalaníthatják a tőzsdéket, részvényeladási hullám indulhat, az árak összeomolhatnak, beüthet az előbb felsorolt vészterhes jelenségek egyike, ami újabb recesszióhoz vezethet.

A veszélyeket súlyosbítja egy politikai tényező. Az ellenzékben lévő demokraták készek ideológiai okokból megbénítani Trump elnökségét, még akkor is, ha ezzel egy újabb világgazdasági válságot kockáztatnak - véli a MarketWatch publicistája.