Sajátos mini-csúcsértekezletet tartottak tegnap Európa legbefolyásosabb vezetői, amelyen kiderült, hogy néhány nappal a hét végi EU-csúcs előtt alapvető nézeteltérések vannak közöttük - írja a Bloomberg. Frankfurtban találkozott Nicolas Sarkozy francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Francois Baroin francia és Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke és utóda, Mario Draghi, José Manuel Barroso az Európai Bizottság, és Herman von Rompuy az EU elnöke, illetve Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője. Az egyeztetésen részt vett Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója is, aki szó nélkül távozott az ülésről.

El a kezeket az ECB-től - vagy mégsem

Baroin újságíróknak elmondta, hogy a vita középpontjában az ECB szerepe áll. A bank vezetői és Németország nem akarja, hogy az európai jegybank forrásaira támaszkodva emeljék meg az európai stabilitási eszköz (EFSF) 440 milliárd eurós tőkéjét, míg Franciaország abban látná a megoldást, ha az EFSF bankká alakulna, és így az ECB-től is szerezhetne forrásokat. Berlin azt támogatja, hogy a biztonsági alap vállaljon garanciát az újonnan kibocsátandó eurózónás államkötvények első 20-30 százalékának visszafizetésére.

A francia pénzügyminiszter azzal érvelt Párizs álláspontja mellett, hogy az USA-ban és Nagy-Britanniában is a központi bankra támaszkodva kezelik a válságot, így ez látszik a leghatékonyabb megoldásnak. Az ECB kelletlenül ugyan, de kötvényvásárlási akcióival már belekeveredett az adósságválság kezelésébe. A bank kormányzótanácsának német tagjai hevesen ellenezték ezt és Trichet sem szeretné, ha az európai jegybank még jobban belemerülne ebbe a folyamatba.

A jegybank nem egy lyukban működik

Rompuy megdicsérte Trichet-t az ECB szokatlan monetáris beavatkozásaiért a bankelnök búcsúztatásán. Mint mondta: a függetlenség nem jelentheti a bank elszigeteltségét a politikai döntéshozataltól. A monetáris politika nem működhet egy szociális és politika lyukban, az ECB függetlensége helyénvaló, de a banknak vannak más kötelességei is.

Megfigyelők szerint az európai döntéshozókat frusztrálja, hogyan vegyék rá a görög kötvények magánhitelezőit követeléseik 50 százalékának leírására, és hogyan kezeljék ennek következményeit, azaz hogyan tőkésítsék fel az emiatt veszteségeket elszenvedő bankokat. A pénzintézetek hetek óta erőteljesen lobbiznak annak érdekében, hogy mindezt megússzák.

Számolgatják a cechet

Becslések szerint az EFSF-ben az Írországnak és Portugáliának nyújtott támogatás után nagyjából 270 milliárd euró elkölthető forrás marad. Belgium, Spanyolország és Olaszország a következő három évben összesen ezermilliárd euró értékű kötvény kibocsátására készül, ha ennek ötödét garantálja az alap, akkor 100 milliárd eurója marad. Ennyiből kellene elhárítania minden előre nem látható pénzügyi zűrt.

Bonyolítják a helyzetet a politikai számítások. Athén legújabb megszorító csomagja a tegnapi előzetes szavazáson ugyan megkapta a parlament többségének támogatását, és a mai végszavazáson is hasonló eredmény várható, de a kormány elleni utcai tüntetések erőszakossá váltak, és kérdés, meddig tart a lakosság türelme. Sarkozy és Merkel fél szeme is politika jövőjén függ, ugyanis ez nyilvánvalóan attól függ, hogy a francia és német szavazók hogyan értékelik az adósságválság megoldása érdekében folytatott politikájukat.