Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mi történik, ha Kim Dzsongun észak-koreai diktátor megnyomja azt a bizonyos gombot az asztalán, amelyről újévi üzenetében beszélt, s ezzel atomtámadást intéz valamilyen célpont ellen? - kérdezték a Business Insider újságírói szakértőktől.

A kiindulópont az, hogy amerikai becslések szerint a sztálinista rezsim 60 bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Az USA és Észak-Korea konfliktusa Donald Trump egy évvel ezelőtti hivatalba lépése óta eszkalálódik, amellyel párthuzamosan a rezsim egyre fenyegetőbb rakéta- és atombombateszteket hajtott végre.

Katasztrófa rövid úton

Kiszivárogtatások szerint az USA kormányzata gondolkozik azon, hogy egy megelőző csapással "beverje ellensége orrát". Ebben a támadásban személyzettel ellátott repülőgépek vennének rész vagy cirkáló rakéták semmisítenék meg a rakétakilövő állásokat, amelyekből 200 lehet szerte az országban. A cél az lenne, hogy figyelmeztessék és megszégyenítsék a phenjani rezsimet.

A gond az lenne, ez egyértelműen háborús cselekedetnek minősülne. Jeffrey Lewis leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési szakértő úgy véli, hogy a "orrba verés" taktikája katasztrófához vezetne. Ennek érzékeltetésére egy hasonlattal él: Mi történik akkor, ha valaki megüt egy embert, aki pisztolyt fog rá? Az, hogy az illető ennek ellenére rálő támadójára, mert nem tudja, hogy csak egy pofonnal akarják-e megkínálni vagy ki akarják ütni.

Tragédia véletlenül

Az elemzők szerint az is elképzelhető, hogy Trump egyik szokásos twitterüzenete indít el vészreakciót a Csendes-óceán túlsó partján. Lewis szerint elég elképzelni, hogy egy válság közepén, amikor a résztvevők nyomás alatt vannak, zavarodottak és felnagyítva látják a rájuk leselkedő veszélyeket, egy rosszul fogalmazott üzenetet félreértenek. Azt gondolják, hogy küszöbön van az ellenük irányuló támadás.

Egy valamit ugyanakkor lényegében biztosan kijelenthetünk: a rezsim önszántából nem fog támadást kezdeni - teszi hozzá ehhez Bruce Blair biztonságpolitikai szakértő. Ez ugyanis azzal végződne, hogy az észak-koreai rendszert leradíroznák a föld színéről. Lewis emlékeztet rá, hogy Kim és családja attól tart, hogy a kivégzett Szaddám Huszein iraki vagy Moammer Kadhafi líbiai diktátor sorsára jut.

Célpontok

Függetlenül attól, hogyan kezdődne az összecsapás, Észak-Korea két lépcsőben támadna. Először a közelében lévő amerikai katonai pozíciókra próbálna csapást mérni Japánban és Dél-Koreában. A cél az lenne, hogy megakadályozzák az USA-t az ország katonai megszállásában. Ezért minden gyorsan bevethető erőt igyekeznének megsemmisíteni.

A szakértők emlékeztetnek rá, hogy egy kisebb, 250 kilotonnás atombomba felrobbantása Szöul, Dél-Korea fővárosa felett azonnal közel 800 ezer ember halálával járna, ugyanez Tokió felett hétszázezer embert ölne meg. A nagyvárosokon kívül katonai támaszpontok, kikötők lennének az észak-koreai támadás célpontjai.

Percekben számolt időrend

Egy interkontinentális ballisztikus rakéta 30 perc alatt érné el az Egyesült Államokat, miután Észak-Koreából fellőnék. Az amerikai hadseregnek az elnök tájékoztatását is beleértve nagyjából hat percébe telne a helyzet felmérése és a válaszról szóló döntés meghozatala. Az ellenrakéták elindításáig 20 perc telne el.

Az USA 44 rakétaelfogó állással rendelkezik Alaszkában és Kaliforniában, azonban a rakétaelhárító rakéták nem biztosítanak 100 százalékos védelmet. Ráadásul a támadó kamu rakétákat is indítana, hogy összezavarja a célpontok kiválasztását. Japán és Dél-Korea rendelkezik ugyan rakétaelhárító rendszerrel, de ezek nem igazán bizonyították még hatásosságukat.

Mi a megoldás?

Blair arra is figyelmeztet, hogy az USA-ban a hidegháború idején felépített bunkereket bezárták, így az emberek sehova sem bújhatnak el egy atom-, vagy vegyi, vagy biológiai fegyverrel végrehajtott katonai csapás elől. Nem vigasztalná őket, hogy Észak-Korea nem rendelkezik rakétavédelemmel, így az USA hadserege semmi perc alatt kiütné.

Ami a harmadik feleket illeti, a szakértők szerint Kína Észak-Korea pártjára állna, ha az USA mérné az első csapást, ám ha a rezsim nyomná meg az indítógombot, akkor jelezné Phenjannak, hogy magára van utalva. Az oroszok mindkét esetben tartanák magukat ahhoz, hogy az USA a felelős a világ bajaiért, mert akadályozza az oroszokat abban, hogy ők is rendőrködjenek más nemzetek felett.

Lewis és Blair egyetért abban, hogy a nemzeteknek be kellene fejezniük azt, hogy nukleáris fegyverekkel fenyegetik egymást. Az nem megoldás, hogy mindenki a másiktól várja arzenálja leszerelését. Úgy, ahogy van minden atomfegyvert meg kellene semmisíteni. Több nemzetközi szervezet (ICAN, Global Zero) is igyekszik előkészíteni erre irányuló szerződéseket.

A fotó forrása: Jung Yeon-Je/AFP