Ellentétes álláspontot hirdet meg az Egyesült Királyság és az Európai Unió azzal kapcsolatban, milyen alapra kellene építeniük jövendő kereskedelmi kapcsolataikat - derül ki a Financial Times összefoglalójából. A kérdés az, hogy igazodnia kell-e a szigetország gazdasági szabályrendszerének az unióéhoz vagy sem. Boris Johnson erről szóló beszédét kiszivárogtatták a sajtóhoz, amiből kiderül, hogy a brit álláspont szerint a szigetország szabályozása - a versenyjog, az állami támogatások, a környezetvédelem stb. területén - kellően magas színvonalú, sok esetben még jobb, mint az EU-é, ezért semmi szükség arra, hogy igazodjanak az uniós rendszerhez.

Michel Barnier EU-s főtárgyaló ezzel éppen ellentétes álláspontot fogalmazott meg: a kétoldalú szabadkereskedelem - azaz a vám- és kvótamentes kereskedelem - feltétele, hogy az Egyesült Királyság igazodjon az uniós szabályokhoz. Brüsszel olyan játékterek kíván kialakítani a kétoldalú kapcsolatokban, amely mindkét félnek azonos feltételeket biztosít, azaz például az Egyesült Királyság nem támogatja exportját olyan módon - mondjuk munkaügyi vagy környezetvédelmi kedvezményekkel -, amilyen az EU-ban nem elfogadott.

Kanadai vagy ausztrál modell

A brit miniszterelnök várhatóan kizárja, hogy országa a norvég modellt kövesse, amelyben az EU-tól független ország része az egységes európai piacnak, de kívül van az EU vámunióján. Ezzel szemben az úgynevezett Kanada-modellt, azaz az unió és Kanada szabadkereskedelmi megállapodásának másolását preferálná, amely szerinte nyitott piacokat eredményez a felek közt, ám nélkülözi az EU bonyolult szabályozási rendszerét.

Ha ez nem jön össze, akkor az Egyesült Királyság kormánya az EU-ausztrál viszony felé mozdulhat el, ami a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámrendszerének egy változatát jelentené. Ugyanakkor ez annyiban meglepő, hogy Ausztrália és az EU között folyamatban vannak a szabadkereskedelmi tárgyalások.

Beszólogatások

Brüsszelben sértésnek vették a londoni kormányzati körökben a hét végén elhangzott megjegyzéseket, amelyek szerint az EU megváltoztatta a jövendő viszonyokkal kapcsolatos elvárásait, miközben az uniós tisztviselők azt állítják, hogy a londoni parlamentben is elfogadott kilépési megállapodás politikai deklarációjához tartják magukat. A brit érvek szerint az egyenlő feltételek biztosító játéktér nem lenne összhangba hozható egy kanadai típusú egyezménnyel.

Brüsszelben ezt nem is vitatják, csak arra hívják fel a brit kormány figyelmét, hogy London jóval mélyebb gazdasági kapcsolatokat, jóval szélesebb hozzáférést akar az uniós piacokhoz, mint amilyet a kanadai modell kínál. Emmanuel Macron francia államfő is kiállt az egyenlő játéktér mellett, megjegyezve, hogy ha ennél gyengébb egyezséget akar a másik fél, amiben az eltérő brit és uniós szabályrendszerek miatt meghatározott vámtarifák szerepelnek bizonyos áruk cseréjében, akkor jóval tovább tarthatnak a tárgyalások, mint amennyi idő az év végéig, az átmeneti periódus végéig hátravan.

A viták rendezése

Ez rámutat arra, hogy fontos kérdés lehet a viták gyors rendezése. Brüsszel valamilyen speciális megoldást szeretne ezen a téren, mert enélkül minden egyes esetben ki kellene várni a hosszadalmas választott bírósági procedúrát. Emellett az uniós szabályokat illetően csak az Európai Bíróság joghatóságát ismerné el, ami Londonnak elfogadhatatlan.

Az EU-tagállamok a következő hetekben egyeztetnek a közös álláspontról, amelynek nyomán várhatóan elfogadják, hogy a brüsszeli tárgyalók ragaszkodjanak az azonos feltételeket biztosító játéktér elvéhez. Az illetékes miniszterek február 25-én adhatják meg a felhatalmazást a tárgyalások megkezdéséhez.