Sorra jönnek a recesszió ittlétét erősítő jelek és statisztikai adatok a világ vezető gazdaságaiból. Mindez nem igazán köszönhető másnak, mint hogy globális bizonytalanságot okoz a soha meg nem oldódni látszó kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között. Viszont nemcsak ez a két ország szenved a konfliktustól.

Az USA-ban a gyáripar volt a Donald Trump által megkezdett vámháborúk első áldozata: legutoljára 2016 januárjában esett 50 pont alá az Egyesült Államok gyártási indexe, most augusztusban viszont újra zsugorodóban az amerikai ipar, 49,4 ponton állt a mutató. Viszont az amerikai vezető gazdasági szerep azt is eredményezi, hogy a hatás megjelenik más szereplőknél is a világon. Ezt nevezik tovagyűrűző hatásnak (angolul spillover), amelynek mértékéről a következő héten érkező adatokból kaphatunk képet - derül ki a Reuters cikkéből.

Mekkora a baj Németországban?

A legnagyobb kérdés, hogy mi lesz Németországgal, amely amellett, hogy az EU legnagyobb, a világ negyedik legnagyobb gazdasága. Az innen kijött statisztikák és hangulat-indexek az elmúlt hónapokban már aggasztók voltak: a héten közölt beszerzési menedzser indexekből az látszott, hogy az itteni feldolgozóipari recesszió váratlanul tovább romlott. De éppúgy rossz hír az is, hogy a szolgáltatások növekedése - amely messze a legnagyobb mértékben járul hozzá a német termeléshez - szintén lendületet veszített.

Hétfőn viszont közelebbi képet lehet kapni arról, hogy az utca embere Németországban, hogyan sínyli meg a köhögő gazdasági folyamatokat. Ekkor közlik ugyanis a német kiskereskedelmi forgalom adatait. Valamint később közzéteszik, hogy mekkora volt a munkanélküliség szeptemberben, rossz előjel, hogy a héten kiderült, már több gyárban is rövidítették a munkaidőt a termelésvisszaesés miatt.

A német gazdaságot alapvetően az veti vissza, hogy a globális kereskedelmi háború lassan Európát is eléri: Trump elnök rendre importvámokkal fenyegeti a kontinens autóipari exportját. Ami viszont a német autóipari-gyártók és -beszállítók kiterjedt európai jelenléte miatt olyan országokat is elsodorhat, mint Magyarország vagy Szlovákia és Csehország. A berlini aggodalmakat pedig tetézheti a brexit kiszámíthatatlan menete is, a recesszió/lassulás súlyosságáról pedig a szerdai felülvizsgált növekedési előrejelzések lesznek árulkodók.

Erre figyel Amerika

Az Egyesült Államok politikai döntéshozói viszont azt fogják szorosan követni, hogy milyen helyzetben van az Egyesült Államok ipara, kitart-e a recesszió, vagy csatlakozik-e a visszaeséshez a többi ágazat is. James Bullard, a Saint Louis-i Fed vezető már nyíltan recesszióról beszélt, amikor szeptember közepén fél százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre az amerikai kvázi-jegybank, hogy élénkítse a gazdaságot.

A szeptemberi ISM gyártási index közlése kedden esedékes, valamint a gyáripar foglalkoztatási adatai jelennek meg a Munkaügyi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A Wall Street-i közgazdászok korai becslései szerint az ISM szerény visszapattanása és egy elhanyagolható méretű gyári munkaerő-növekedés jöhet. Az augusztusra vonatkozó gyáripari megrendelésekről szóló beszámolók csütörtökön esedékesek.

Az Egyesült Királyság is több adatot közöl hétfőn: a sort a felülvizsgált második negyedéves GDP-adatokkal kezdik, emellett bemutatják a folyó fizetési mérleg hiányát és az üzleti befektetések jelenlegi helyzetét is. Majd folytatódik a lista a Bank of England fogyasztói és jelzáloghitelekről szóló beszámolójával.

Kamatdöntéseket Indiában (péntek) és Ausztráliában (kedd) tartanak. Utóbbi különösen érdekes lehet, mert egy válságrezisztens országról van szó. Ha ott is jön a lazítás, az aggodalmat jelez az ázsiai-óceániai térségben is.

Magyarországon ezek jönnek

Hétfőn közli a keresetek júliusi, illetve első héthavi adatait a KSH. Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 364 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 375 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 100 forintot ért el. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - írja az MTI összesítésében.

Január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 359 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 369 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 400 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Ugyancsak hétfőn teszi közzé a statisztikai hivatal az ipari termelői árak augusztusi alakulását. Júliusban az ipari termelői árak összességében 0,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A belföldi értékesítési árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítés árai 0,9 százalékkal csökkentek az előző év júliusához képest. Az év első hét hónapjában a belföldi értékesítés árai 4,9, az exportértékesítéséi 1,2 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly január-júliusban.

Kedden hozza nyilvánosságra a KSH a kormányzati szektor második negyedévi egyenlegét. Az idei első negyedévet a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékának megfelelő, 10,2 milliárd forint többlettel zárta az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 90 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,9 százalékponttal lett kedvezőbb. A kormányzati szektor bevétele 4554 milliárd forint, kiadása 4543 milliárd forint volt az első negyedévben. A bevételek az első negyedévben 313 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal nőttek, a kiadások pedig 223 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Szintén kedden teszi közzé a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság a beszerzésimenedzser-index (MBI) szeptemberi értékét. A BMI szezonálisan kiigazított augusztusi értéke 52,6 pont volt, emelkedett a júliusi 51,2 ponthoz képest. A mutató emelkedése azt jelzi, hogy válaszadók az előző hónaphoz képest összességében kedvezőbb folyamatokról számoltak be. Ugyanakkor a korábbi augusztusokkal összevetve az idei érték elmaradt az 52,8 pontos hosszú távú augusztusi átlagtól, és nem érte el az elmúlt három év 55,1 pontos átlagát.

Szerdán jelenik meg a második becslés a júliusi külkereskedelmi termékforgalomról. A KSH szeptember 6-án közölte az első becslést, amely szerint júliusban az export és az import euróban számított értéke egyaránt 7,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelmi többlet 276 millió euró (91 milliárd forint) volt, 19 millió euróval több az egy évvel korábbinál. A kivitel értéke 9,0 milliárd eurót (2926 milliárd forintot), a behozatalé 8,7 milliárd eurót (2835 milliárd forintot) tett ki. Az év első hét hónapjában 3,8 százalékkal nőtt az export és 5,8 százalékkal az import, az exporttöbblet 3,361 milliárd eurót tett ki, 1,003 milliárddal maradt el egy évvel korábbitól.

Csütörtökön teszi közzé a statisztikai hivatal a kiskereskedelmi forgalom augusztusi, illetve első nyolchavi adatait. Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,9, naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Január-júliusban a forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.