Körvonalazódni látszik a megoldás az európai biztonsági alap megerősítésének ügyében, amelynek segítségével a francia kecske is jól lakna és a német káposzta is megmaradna - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásból. A kiutat az kínálná, hogy 2013 közepéről előrehoznák 2012 közepére az európai stabilitási eszköz (EFSF) felvárására hivatott Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) beindítását, és ezzel egyidejűleg fenntartanák az EFSF-et is. Így az utóbbi 440 milliárd eurós és az ESM 500 milliárd eurós tőkéje egyesülne.

Válságelhárítás minden áron

További eleme lenne a két alap összefonásának, hogy eltörölnék a fizetési nehézségekbe ütköző eurózónatagoknak nyújtható támogatás felső korlátját. Ezzel lényegében átvághatnák a gordiuszi csomót, megoldhatnák a Berlin-ECB páros és Párizs feloldhatatlan vitáját az EFSF megerősítéséről, ami a vasárnapi EU-csúcs megcsonkításához vezetett.

A vita lényege az, hogy a francia kormány bankká alakítaná az alapot, amely így az Európai Központi Banktól (ECB) is vehetne fel hiteleket, míg Németország és az ECB vezetősége biztosítóként működtetné, amely garanciát vállalna az eurózónában kibocsátott államkötvények 20-30 százalékának visszafizetésére.

Az EFSF-ESM házasság ezekkel szemben lényegében megteszi, ami tegnap még elképzelhetetlen volt: megemeli - 940 milliárd euróra növeli - a biztonsági alap tőkéjét, mégpedig anélkül, hogy ehhez a tagországoknak újra a zsebükbe kellene nyúlniuk. Az EFSF esetén egyébként az eurózóna-országok garanciát vállalnak az alap által kibocsátott kötvényekre, míg az ESM-ben készpénz lesz.

Azért nem fogják szórni a pénzt

Az EFSF-et várhatóan fel fogják hatalmazni arra, hogy GDP-jük tíz százalékáig kölcsönt nyújtson az eurózóna tagországainak. Az alap azonban nem fog automatikusan, bankszerűen működni. Lépéseiről az övezet pénzügyminiszteri (eurócsoport) döntenek majd, minden egyes esetben külön mérlegelve a beavatkozás szükségességét és mélységét.

Az francia és a német döntéshozók a kiutat meglátva október 26-ára, jövő szerdára tűzték ki a pótcsúcsértekezlet időpontját, amikor az EU vezetői dönthetnek a stabilitási alap megerősítéséről. A megoldásról szóló hírek azonnal pozitív tőzsdei reakciót váltottak ki.

Még 20 milliárdocska a görögöknek

Görögország további 20 milliárd euró hiányt halmozott fel július óta azon a 159 milliárdon felül, amelyet az akkor kidolgozott második görög csomag tartalmaz. Ennek oka részben a vártnál mélyebb recesszió, részben az athéni kormány késlekedése a privatizációval és a többi válságkezelő lépéssel - súgták a Bloombergnek uniós szakértők.

A pakkból 109 milliárdot vállalt az EU és az IMF, illetve 50 milliárdot - görög kötvényeik értékének 21 százalékos csökkentésével - a Görögországot finanszírozó bankok. Az uniós háttértárgyalásokon öt forgatókönyvön dolgoznak az új helyzet kezelésére. A legenyhébb az eredeti terv tartása, a legdurvább a bankok rászorítása görög állampapírjaik értékének 50 százalékos leírására.