A kancellár - miután Berlinben megbeszélést folytatott Filippo Grandival, az ENSZ menekültügyi főbiztosával és William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezetet (IOM) főigazgatójával - úgy fogalmazott, az 500 milliós lakosú unió 40 ezer embert még "el tud viselni". Ennek előfeltele lenne ugyanakkor, hogy az illegális bevándorlás nagyobb kontroll alá kerüljön.

Németország természetesen kész kivenni a részét a befogadásból - tette hozzá Merkel. A kancellár ebben az összefüggésben utalt az EU-török megállapodás keretében befogadandó menekültek kérdésére is, amelyben Németország már tett lépéseket - írja a dpa hírügynökségre hivatkozva az RP Online.

Kapcsolódó

Az ENSZ áttelepítési programja keretében az uniós tagállamok elkötelezték magukat amellett még 2015-ben, hogy Szíriából 20 ezer menekültet fogadnak be, amelyből 1600 befogadását vállalta Németország.

A kancellár továbbá azt is megígérte, hogy Németország akár 50 millió eurót (15 milliárd forint) is biztosít az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) és a IOM számára a Líbiában lévő menekültek számára. Merkel emellett segíteni is szeretne az UNCHR-nek és az IOM-nak abban, hogy a líbiai menekülttáborokban a megfelelő körülményeket biztosítani lehessen. Ugyanakkor a származási országokban is további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a menekülés okát kezeljék, valamint a tranzitországokkal való együttműködésben az embercsempészek ellen - tette hozzá.

Az MTI szerint a kancellár szólt arról is, hogy nem szeretné, ha a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányára rányomná a bélyegét a menekülttéma. A menekültpolitikán még bőven van mit dolgozni, a megoldáshoz lépésről-lépésre közeledünk. Líbiában például már most jobb valamivel a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, igaz még mindig nagyon sok a feladat.

Filippo Grandi és William Lacy Swing példásnak értékelték Merkel és kormánya menekültpolitikáját. Grandi megköszönte Németországnak, hogy az elmúlt években átvette a vezető szerepet a menekültpolitikában és segít megoldani a humanitárius válságot. Grandi ugyanakkor azt is elmondta, hogy a mediterrán útvonalon érkező menekülteknek "20-30 százalékának vagy még nagyobb részüknek" van szüksége nemzetközi védelemre. Mint mondta, hajlandóak együttműködni a parti őrséggel, akik Líbiába visszaviszik a menekülteket. Emellett azonban javítani kell a helyzeten sok menekülttáborban is, az embereket "rabszolgaként" kezelik - fogalmazott. Grandi továbá felszólította Európát arra, hogy a menelültügyben egységes hangon szólaljon meg.

Az IOM főigazgatója szerint a Líbiában lévő mintegy 1,3 millió migránsnak segítségre van szüksége, beleértve a lakhelyét elhagyni kényszerült 250 ezer személyt is. Swing szerint az IOM már több mint 600 ezer migránsnak segített visszatérni a származási országába a líbiai táborokból.

Swing az Észak-Afrikában felállított, menekülteljárások lefolytatására felállított hotspotokkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a menekülteljárásokat bárhol le lehet folytatni, de a biztonsági kérdések is fontosak. Továbbá szerinte azokat az intézményeket is el kell kerülni, amelyek ösztönzik a további migrációt.

Swing - az MTI szerint - dicséretre méltónak nevezte a német menekültpolitikát, mert az bátran úgy döntött, hogy segíti az elmúlt években Európába érkezett menekülteknek és migránsoknak. Külön méltatta Merkel 2015. szeptemberi döntését a Magyarországról érkező menekültek beengedéséről.

Úgy fogalmazott, nagy benyomást tett rá az a "felelősségvállalás és humánus viselkedés", amit a kancellár és kormánya tanúsított a migránsokkal szemben. Németországé a legnagylelkűbb és az egyik legfelelősségteljesebb hozzáállás a menekültpolitikában - mondta az IOM főigazgatója.

Az UNHCR adatai szerint tavaly világszerte 65,5 millió ember menekült valamilyen háború, erőszak vagy üldöztetés elől, ez 300 ezerrel több mint 2015-ben.