Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A március végi ukrajnai elnökválasztást megnehezítő körülmények egyike, hogy (beleértve ebbe a közvélemény-kutató cégeket is) senki sem tudja, hányan élnek az országban - írja háttér-összefoglalójában Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. Az ukránok több hullámban hagyták el az országot nyugat felé a jobban fizetett munka reményében. A hivatalos statisztika szerint - amely szinte biztosan pontatlan - 2018 végén közel 42,2 millió ember élt az országban.

A csökkenés az 1990-es évek óta drámai, a legnagyobb zuhanást mégis 2014-ről 2015-re láthatjuk, amikor a Krím félsziget orosz elcsatolása miatt egy csapásra két és félmillió lakossal zuhant a népesség. Emellett a statisztikusok nem tudnak dolgozni a szakadár oroszbarát bábállamok ellenőrzése alatt lévő délkelet-ukrajnai régióban. Ennek a térségnek a népessége egyébként is jelentősen változhatott, hiszen sokan távozhattak Oroszország, illetve Ukrajna középső részei felé is.

Aligha hihető

A Bloomberg szakírója szerint nem valószínű, hogy igaz a kijevi statisztikai hivatalnak az az állítása, miszerint 2018 első 11 hónapjában kissé bővült a népesség. Egyrészt az említett belső emigráció a megszállt területekről ebben az időszakban nem nőtt. Másrészt a szomszédos országok - elsősorban a kelet-közép-európai országok - statisztikája azt mutatja, hogy az ukránok folyamatosan érkeznek hozzájuk. A vízummentes beutazás lehetősége az EU-ba, amit 2017-ben vezettek be, növelte a kísértést, hogy az uniós országokban próbáljanak szerencsét.

Az Eurostat legfrissebb adatai ugyan 2017-esek, de ezek is azt mutatják, hogy a hivatalosnál nagyobb a kivándorlás. Eszerint 2017-ben 662 ezer ukrán kért tartózkodási engedélyt az EU-ban - ez több mint ahányan bármely más országból kérvényezték ezt a papírt. Ezzel szemben az ukrán statisztika 430 ezer kivándorlóról tud ebben az évben.

Élen a lengyelek

A legnagyobb fogadó ország az Eurostat szerint Lengyelország, amely két éve 585,5 ezer tartózkodási engedélyt adott ki ukránoknak, de Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Észtországban és Litvániában is az onnan érkezettek kapták a legtöbb ilyen engedélyt. Sajátos körülmény, hogy ezek mindegyikét bevándorlásellenes kormányok irányítják, amelyek csendben betartanak az EU minden próbálkozásának, hogy egyenletesebben ossza szét az uniós tagállamok között a menekültkérelemért folyamodó afrikai és közel-keleti bevándorlókat.

Ugyanakkor e régió országai jelentős munkaerőhiánnyal küszködnek, ami arra sarkallja őket, hogy kinyissák a kapuikat az ukrajnai vendégmunkások előtt. Az elmúlt időszakban a lengyel, a szlovák és a cseh kormány is egyszerűsítette a munkavállalásukat. Ugyanakkor mindez csak a hivatalosan munkát vállalókat érinti, az illegálisan dolgozók számára csak tippelni lehet. A EU 2017-ben 11 ezer ukránt kapott rajta, hogy engedély nélkül vállalt munkát valamelyik tagállamban, de az biztos, hogy ez csak töredéke a feketemunkásoknak.

Hazautalások

A kivándorlók számára utalhat a vendégmunkások által hazautalt összeg, ami a Világbank becslése szerint 2018-ban elérte az ukrán GDP 13,8 százalékát. A tavalyi növekedés drámai, 35 százalékos volt egyetlen év alatt. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy több ukrán él külföldön, mint amennyi az ENSZ 2017-es 5,9 milliós becslésében szerepel - véli a Bloomberg publicistája, aki szerint ez politikai szempontból is fontos.

Két folyamat megy szembe egymással. Az egyik, hogy az oroszbarát szavazók száma a Krím elcsatolása és a délkelet-ukrajnai rész elszigetelése miatt csökkent, ugyanakkor az Európa- és NATO-barát emberek jelentős része távozott az országból. Kevéssé valószínű, hogy az elnökválasztás kedvéért felkeresnék annak az országnak az ukrán nagykövetségét, ahol tartózkodnak.

Ennek eredőjeként a Bloomberg cikkírója szerint a populista jelöltek esélyei nőttek. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg vezető Vladimir Zelenskiy tévés személyiség - akit Igor Kolomojszkij oligarcha támogat - semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkezik és nincs összefüggő politikai programja. A jelenlegi államfő Petro Porosenko a második, jelentősen lemaradva. Mindent elmond az ukrán politika állapotáról, hogy az üzleti életben ő és Kolomoyskyi ádáz ellenségek.