Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az amerikai olajpala-kitermelők meglepték a piacokat azzal, hogy a korábbinál jóval alacsonyabb árak mellett is képesek gazdaságosan a felszínre hozni a fekete aranyat. Részben ez állította meg a hónapok óta tartó áremelkedést, amely az OPEC és a kartellen kívüli nagy hagyományos olajtermelő országok kitermeléskorlátozása nyomán indult el.

A termelési formák versenye azonban nem áll meg itt - derül ki a CNBC cikkéből. Az olajpalacégek költségcsökkentése arra késztette a mélytengeri kutak birtokosait, hogy megkeressék saját költségeik lefaragásának a módját. A lehetőséget végül nem a technológiai innovációban találták meg, hanem gondolkodásmódjuk megváltoztatásában - mondja Angus Rodger, a Wood Mackenzie olaj- és gázkutató cég igazgatója.

Jobb a kisebb

A termelők úgy csökkentik kiadásaikat, hogy mérséklik mélytengeri projektjeik nagyságát, kevesebb olajat bányásznak ki, miközben folyamatosan figyelnek arra, hogy tevékenységük nyereséges legyen. Próbálkozásuk nem maradt eredménytelen.

A Mexikói-öbölben működő kutak termelése vélhetően már 50 dollár/hordós olajár alatt kifizetődévé válik, míg korábban 70 dollárnál volt ez a határ. Ezzel versenyképessé váltak az olajpala-kitermeléssel, amely becslések szerint szintén valahol 50 dollár/hordónál kezd profitot hozni. Igaz ugyanakkor az is, hogy a Rystad Energy tanácsadó cég februárban úgy becsülte, hogy 35 dollárnál érik el a nullszaldót.

Egy év alatt kétévnyit

Idén eddig három mélytengeri olajkitermelési projekt kapott engedélyt, és Rodger arra számít, hogy összesen nyolc indulhat el 2017-ben. Ez annyi, mint 2015-ben és 2016-ban együtt. Az olajipar óriásai mintha újra fantáziát látnának ebben az olajbányászati formában - ennek szellemében Egyiptomban, Szenegálban és Brazíliában vettek át projekteket a kisebb, helyi vállalatoktól, amelyek az olajpalabizniszben találhatnak a tőkeerejükhöz és a technikai színvonalukhoz illő terepet.

Túl a hullámvölgyön

Az olaj ára az elmúlt időszakban megjárt egy hullámvölgyet. Az OPEC és barátai által elfogadott kitermeléskorlátozás hatására 20 százalékkal emelkedve hordónként 50 dollár fölé drágult tavaly ősz óta, majd az olajpala váratlan versenye miatt a WTI 48 dollárig, a Brent 50 dollár közelébe csúszott vissza az elmúlt hetekben.

Az elmúlt napokban, miután híre jött, hogy az OPEC és társai napi 1,8 millió hordós kitermeléscsökkentést terveznek az év első felében, újra drágult a fekete arany. A hét második felében a WTI jegyzése megközelítette az 50 dollár/hordót, míg a Brent árfolyama bőven 52 dollár/hordó fölé emelkedett.

Az árnövekedéshez hozzájárult az is, hogy az amerikai olajtartalékok a vártnál gyengébben emelkedtek az év elején. Az elemzők 1,4 millió hordós pluszt jósoltak a március 24-ével végződő hétre, ám a tényadat csupán 867 ezer hordó lett. Az USA készletei ugyan 55 millió hordóval nőttek idén, ám ezt szezonális jelenségnek tekintik a szakértők, amely áprilisban érheti el a csúcsát.