Az ukrán ellenzék vezérei azt követelik Viktor Janukovics államfőtől, hogy árulja el, mit adott cserébe az oroszoknak azért, hogy Moszkva 15 milliárd dollár értékben ukrán állampapírokat vásárol és ezer köbméterenként több mint 400 dollárról 268,5 dollárra szállítja le az Ukrajnába exportált földgáz árát. Az üzletekről tegnap állapodott meg Moszkvában Janukovics és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Vitalij Klicsko, az ellenzék egyik vezető alakja tegnap azt mondta a kijevi Függetlenség terén összegyűlt tömegnek, hogy Janukovics kiárusította hazáját. Feladta Ukrajna függetlenségét és az ország érdekeinek érvényesítését. Janukovics hitelbiztosítékként használta a hazánkat - tette hozzá. Klicsko úgy értesülést, hogy az orosz mentőcsomagért cserébe az elnök ukrán üzemeket, stratégiai ipari ágazatokat, nehéz- és feldolgozóipari vállalatokat, repülőgépgyártókat ajánlott fel arra az esetre, ha Kijev nem tudná törleszteni adósságát.

Mondja meg!

Tudni akarjuk, hogy pontosan mi került a biztosítékok közé, és miért kínálta fel ezeket az államfő - harsogta az összegyűlteknek. Janukovics az ellenzékkel tartott kerekasztal-tárgyaláson azt mondta, hogy nem ijed meg egy előrehozott választástól. Ha ez igaz, akkor álljon ki ellenfeleivel egy becsületes küzdelemre, azaz írjon ki rendkívüli szavazást.

A tüntetések szervezésében élenjáró szélsőjobboldal szintén arról beszél, hogy Janukovics egész gazdasági szektorokat zálogosított el. A megállapodás részletei a BBC tudósítása szerint sem világosak. Putyin azt nyilatkozta, hogy az orosz kölcsönt és gázárengedményt semmilyen feltételhez nem kötötték. Állítása szerint nem tárgyaltak arról sem, hogy Ukrajna csatlakozzon az orosz-belorusz-kazah vámunióhoz. Mikola Azarov kormányfő a mai kormányülésen arról beszélt, hogy az orosz csomaggal megmentették Ukrajnát az államcsődtől és a szociális katasztrófától.

Most mi van?

Az USA arra figyelmeztette az ukrán kormányt, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás nem fogja kielégíteni a tüntetőket. Angela Merkel német kancellár szerint az egyezségnek nem kellene az EU-ukrán kapcsolatok útjába állnia. Jelenleg egy vagy-vagy helyzetben vagyunk, amit fel kell oldanunk - nyilatkozta az ARD televíziónak. Az aukciós verseny Moszkva és Brüsszel között sehova sem vezet.

Az ellenzéki vezéreknek és a tüntetőknek dönteniük kell: folytatják-e Kijev főterén a tömegdemonstrációkat és egyes kormányzati épületek megszállását vagy összecsomagolják a barikádjaikat, és várnak a 2015-ös elnökválasztásra, amelyen döntésre vihetik a mostani vitát - értékeli a helyzetet a BBC helyi tudósítója.

Most mi lesz?

Most úgy tűnik, hogy bár néhány csatát megnyertek, a háborút elvesztették. Janukovics elérte a célját: közelebb vitte Ukrajnát Oroszországhoz, Azarov miniszterelnök szilárdan ül a helyén, az ellenzék nem tudta bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni, és az ország egy tapodtat sem kerül közelebb egy tavaszi előrehozott választásokhoz.

Arszenyij Jatszenyuk a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt vezére tegnapi beszédének nagy részében az Euromaidan mozgalom eredményeit ecsetelte (a Függetlenség tere, ahol az EU-párti tömegtüntetések zajlanak ukránul Maidan). Úgy tűnt, arra készül, hogy győzelmet hirdessen, majd levonuljon a színről, hogy kivárja a 2015-ös elnökválasztást.

A kérdés már csak az, hogy az egyetemistáknak és más keményvonalas ellenzéki aktivistáknak, akik egy hónapja az utcán vannak a jég hideg időben, vajon elég lenne-e ez. Követnék-e az ellenzéki politikusokat vagy más utat keresnének.