A varsói kormány igyekszik meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy nem célja Lengyelország kivezetése az Európai Unióból, miután a múlt héten csúfosan elszigetelődött azzal a próbálkozásával, hogy megakadályozza Donald Tusk újraválasztását az Európai Tanács elnökének - írta a Bloomberg. Nem örülnek annak sem, hogy a francai radikális jobboldal vezére, Marine Le Pen világossá tette: a lengyel és a budapesti kormányban lát potenciális szövetségest az EU lebontásához.

Rátettek egy lapáttal

A korábbi lengyel miniszterelnök elleni kampányra hétfőn rátettek egy lapáttal: a varsói ügyészség beidézte Tuskot tanúskodni egy állambiztonsági ügyben. Azt a kérdést vizsgálják, hogy a lengyel kémelhárítás és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat együttműködést kezdett-e Tusk engedélye nélkül a politikus miniszterelnöksége (2007-2014) idején.

Ugyanakkor Le Pen nem kívánt barátsága egy csapásra megváltoztatta a kormány kommunikációját. Witold Waszczykowski külügyminiszter visszautasított bármilyen együttműködést a francia nacionalista vezetővel. Beszéltem Le Pen kisasszonnyal januárban, és megállapítottam, hogy nem vagyunk közös nevezőn - fogalmazott.

Néhány nappal korábban azonban azt mondta, hogy a kormánynak drasztikusan csökkentenie kell a lengyelek EU-ba vetett bizalmát. A Tuskkal kapcsolatos szavazással kapcsolatban kijelentette, hogy Németország "megzsarolt" néhány kisebb országot, hogy a volt lengyel kormányfőt támogassák, és Lengyelországot "becsapták".

Nem is estünk pofára

Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországot kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke - szakértők szerint az ország de facto vezetője - bebizonyította, hogy képes bármilyen vereséget győzelemként tálalni. Erősebb pozíciót szereztünk a hét végi események után az EU-ban csak sokan még nem értik ezt - jelentette ki.

Szükségét látta, hogy hozzátegye ehhez: nem akarják kivinni Lengyelországot az EU-ból, de nem is akarnak térden állva jelen lenni az államközösségben.

Nem hisznek nekik

Az ellenzék nem hisz a megváltozott kommunikációnak. A kormánypárt ellenszenvessé akarja tenni az EU-t a lengyelek szemében annak érdekében, hogy kivezesse az országot ebből a klubból - véli Slawomir Neumann, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform, a korábbi kormánypárt képviselője.

Határozottabban fogalmazott nála Ryszard Schnepf, Lengyelország volt amerikai nagykövete - derült ki a gazeta.pl tudósításából. Mivel a kormány fasírtba került az EU-val, semmi esélye nem lesz arra, hogy 2020, a jelenlegi uniós költségvetés lejárta után kedvező további finanszírozást kapjon az uniótól.

A következő évek az alkotmánybíróság és a média kormányzati befolyásolása miatt is Varsó és Brüsszel ellentétét hozzák majd, így az ország 2020-ra kikerülhet az EU-ból - véli a volt nagykövet, aki szerint a jelenlegi unióbarát közhangulatot addigra az erőteljes állami propagandával undorrá változtatják.

Már a piacok is

Megjelent az aggodalom a pénzpiacokon is. Lengyelország egyre erősebb elszigetelődése az unión belül növeli a zloty árfolyamával kapcsolatos kockázatokat - mondja a Piotr Matys, a Rabobank feltörekvő piaci valutákkal foglalkozó stratégája. A lengyel fizetőeszköz 0,1 százalékkal, 4,34 zloty/euróra gyengült a hétfői nyilatkozatzápor idején.

A lengyelek az uniós támogatások legnagyobb haszonélvezői. Az EU 2014-2020-as költségvetési időszakában több mint 100 milliárd eurót kapnak (ami azt jelenti, hogy átutalják nekik Magyarország egyévnyi GDP-jét). Jelenleg a lakosság 78 százaléka azt akarja, hogy az ország maradjon az EU tagja.