Az Európai Unió tagországainak vezetői ma kezdődő csúcsértekezletükön igyekeznek majd meggyőzni a görög lakosságot és a pénzpiacokat, hogy van tervük az ország adósságválságának megoldására, az államcsőd elkerülésére. Georgiosz Papandreu görög kormányfő számtalan kézrázásra és morális támogatásra számíthat, és kollégái világossá fogják tenni, hogy ha el tudja fogadtatni a nép körében igencsak népszerűtlen ötéves gazdaságpolitikai programját, akkor megkapják a tavalyi EU-IMF hitelcsomag következő - 12 milliárd eurós - részletét, és így Görögország július közepén törleszteni tudja adósságának következő visszafizetendő részletét - írja a Reuters.

A csúcsértekezletnek nem hivatalos témája Görögország, Angela Merkel kancellár világossá tette, hogy semmilyen formális döntésre nem lehet számítani ez ügyben. Az unió döntéshozói tárgyalnak a jelenlegi, illetve a hosszabb távú európai stabilitási mechanizmus - az EFSF és az ESM - ténylegesen felhasználható tőkéjének nagyságáról, a polgárháborúba bonyolódott Líbiával és forrongó Szíriával szemben követendő politikáról, továbbá Horvátország uniós tagfelvételéről.

Az unió vezetői azzal szembesülnek, hogy a görög válság egyre inkább áttolódik pénzügyi síkról politikaira. Hiába jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy az EU megérti, milyen nehéz időszakot élnek meg a görög emberek, és hiába teszi hozzá, hogy ha az athéni kormány bizonyítja, hogy elkötelezett a szükséges gazdasági reformok iránt, akkor Európa segíteni fogja az országot abban, hogy visszatérjen a növekedés útjára, szakértők szerint Görögország politikai jövője már nem feltétlenül a kormány vagy a parlament kezében van. A társadalom kiábrándult, dühös és reménytelennek látja a helyzetét - ez lehet az igazi akadálya a válságkezelés végigvitelének.

A társadalmi elégedetlenséget talán enyhíthetné, ha legalább a görög politikai elit egységesen lépne fel, azonban - az EU és az IMF ismételt próbálkozásai ellenére - ezt eddig nem sikerült elérni. A keddi bizalmi szavazáson a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia minden képviselője a baloldali Pasok kormánya ellen szavazott, és Antonisz Szamarasz, a párt elnöke leszögezte, hogy ugyanez lesz a helyzet június 28-án a reformprogram vitája után. Az ellenzéket nem tartja vissza, hogy a német kormány és az IMF is jelezte: megvonhatja támogatását Görögországtól, ha a politikai erők nem jutnak megállapodásra egymással, mert nem akarják megkockáztatni, hogy egy kormányváltás olyan fordulatot hozzon, ami a válságkezelés kudarcával - és ezzel az Athénnak nyújtott EU-IMF hitelek elértéktelenedésével - fenyeget.

Szamarasz azzal érvel, hogy olyasmivel - adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel - akarják gyógyítani a beteget, ami eddig csak súlyosbította az állapotát. A viták kizárólag a fizetőképességről szólnak, miközben megfeledkeznek a reálgazdaságról, amely a fogyasztás összezsugorodása, az állami költekezés durva lefaragása, továbbá a tőkebeáramlás elapadása miatt egyszerűen kiszárad. A fiatal diplomások elhagyják az országot. Az ellenzéki vezér ezért az áfa, a vállalati adók és a cégek által fizetett tb-hozzájárulás csökkentését ajánlja, ami beindíthatja a gazdasági növekedést. Az EU-ECB-IMF trojka azonban, amely nemrégiben Görögországban elemezte az ország helyzetét, az Új Demokrácia adócsökkentési javaslatait irreálisak minősítette, amelyek nem hozhatók összhangba a Görögország elé tűzött célok - a költségvetési hiány és az adósság lefaragása - elérésével.