Tegnap késő délután - miután az eurózóna pénzügyminiszterei, azaz az eurócsoport értekezletét hétfőre halasztották, helyette ma csak telefonkonferenciát tartanak - a görög kormány úgy döntött, hogy lefaragják az állami vállalatoktól és a bankokból nyugdíjba vonultak juttatásának egy részét - tudta meg a Bloomberg egy neve elhallgatását kérő állami tisztviselőtől. Ezzel 300 millió eurót lehetne megtakarítani idén, ami majdnem elég az eurócsoport elvárásának - 325 milliós kiadáscsökkentés - teljesítéséhez.

Ezt azonban még alá kellene írnia a Lukasz Papadémosz vezette technokrata kormányt támogató két párt, a szocialista Pasok és a konzervatív Új Demokrácia vezetőinek. A múlt hét arról szólt, hogy képtelenek voltak megegyezni a nyugdíjcsökkentésről, mert az áprilisi választások előtt egyikük sem akarja kockáztatni az idős szavazók támogatásának elvesztését.

Nincs alku

Az eurócsoport azt is elvárja a görög pártvezérektől, hogy írásban kötelezzék magukat: bármilyen eredményt hoz is a választás, teljesítik a donorokkal szemben vállalt kötelezettségeiket. Egy kormánytisztviselő ezzel kapcsolatban azt mondta a hírügynökségnek, hogy ma Georgiosz Papandreu, a Pasok és Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia első embere aláírja ezt a papírt.

A bibi abban lehet, hogy a közvélemény-kutatások szerint az előbbi nyolc százalékon áll, az utóbbi pedig 31 százalékon, a többi szavazat - úgy tűnik -, olyan politikai erőkre jutna, amelyek elutasítják a megállapodásokat. Eközben a másik oldal is megosztott abban, hogy adjon-e további támogatást Athénnek.

Mario Monti olasz kormányfő szerint az eurócsoport értekezletének elhalasztása egyedül Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a csoport vezetőjének döntése volt, aki úgy látja, hogy a görögök nem tettek le elég ígéretet az asztalra.

Nőtt az összeomlás veszélye

Az újabb patthelyzet és halogatás miatt nőtt a rendezetlen görög államcsőd kockázata - jelentette ki Thomas Costerg, a londoni székhelyű Standard Chartered Bank elemzője. A megegyezés menetrendjét már eddig is túlfeszítették, kockáztatva, hogy a Athén nem jut hozzá a szükséges forráshoz a következő görög adósságtörlesztési időpont, március 20-a előtt.

A kérdés az, hogy kifutottunk-e máris az időből vagy sem. Egyelőre nem ez a helyzet, de veszedelmesen közel vagyunk a végső időponthoz, amikor dönteni kell. A vita nyomán mindenesetre már megdőlt az a korábban tabunak számító állítás, miszerint Görögország nem mehet csődbe. Luc Freiden luxemburgi pénzügyminiszter szerint ennek jóval kisebb káros hatása lenne a többi eurózóna-országra, mint egy évvel ezelőtt lett volna.

A jegybanknál még van egy kis pénz

Nyitott kérdés, hogy fel lehetne-e használni Athén támogatására az Európai Központi Bank (ECB) kezében lévő görög államkötvényeket. Miközben Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter kizárta, hogy a második segélycsomag 130 milliárd eurós keretösszegét emeljék, az ország bankjainak feltőkésítéséhez becslések szerint kéne még 14 milliárd euró.

Majdnem ennyit be lehetne gyűjteni közvetve az ECB-től. Az európai jegybank ugyanis 47 milliárd euróért vásárolt 60 milliárdos névértékű görög papírokat. Ha a különbséget nyereségként szétosztaná az övezet országai között, akkor azok ezt visszaadhatnák a görög kormánynak. Így az ECB-t nem érné veszteség és az eurózóna adófizetőnek sem kellene újra a zsebükbe nyúlniuk.