Ezt azt jelenti, hogy 2014-ben a teljes szja-bevétel majdnem tizede a nyugdíjasoktól érkezett, ugyanakkor a teljes szövetségi költségvetés 27,5 százaléka ment a nyugdíjkasszába, konkrétan 356 milliárd euróból 97 milliárd euró folyik ebbe az alapba - írta a portál.

A Pénzügyminisztérium szerint 2005 óta fokozatosan egyre több nyugdíjas esik az adóköteles kategóriába. A 4,4 millió közül csak 600 ezer olyan volt, akinek kizárólag nyugdíjakból származott a jövedelme. A többieknek más bevételei is voltak, például ingatlan bérbeadásából.

A német sajtó egy része felháborodott, hogy a nyugdíjasokat mennyire megadóztatják. A vérmesebbek egyenesen a nyugdíjasok megkopasztásáról, kivéreztetéséről beszéltek. A Der Spiegel viszont másként közelítette meg a kérdést, és ugyanezt a hírt először "Németország nyugdíjasai egyre gazdagabbak lesznek" címmel jelentette meg. (Később ezt egy semlegesebb verzióra cserélték.) Valójában azok a nyugdíjasok, akik az adózás alá esnek, tőkejövedelmek, ingatlanbérleti díjak vagy üzemi nyugdíjak után kell azt fizessék - írta a Tagesschau.

Az adómentes sáv teteje a németeknél 2018-ban 9000, 2019-ben 9168 euró (2,95 millió forint) évente. Ez házaspároknál a duplája.

Már eldőlt, hogy július 1-től Nyugat-Németországban 3,18, keleten 3,91 százalékkal emelkedik majd a nyugdíjak összege. Emiatt a pénzügy tárca szerint 48 ezer újabb nyugdíjas esik majd az adóköteles sávba - írta a Privátbankár.hu. A nyugdíjkérdés fontosságát jelzi, hogy ma már minden harmadik választópolgár 60 év feletti az országban.