Orbán Viktor magyar miniszterelnököt csak az késztetné gazdaságpolitikai irányváltásra, ha a befektetők kivonnák a magyar értékpapírokban lévő pénzüket, s ezzel meredek lejtőre küldenék a forintot - állapítja meg a Reuters elemzése. A múlt havi sikeres dollárkötvény-kibocsátás után a magyar kormány nem szorul nemzetközi segítségre, ezért az Európai Unió, amely a demokrácia korlátozásával vádolja Budapestet, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nincs abban a helyzetben, hogy finanszírozási segítségéért cserébe gazdasági-politikai feltételeket szabjon Magyarországnak.

A befektetők tartják magyar eszközeiket, mivel azokon szép hozamot érnek el. Ez feledteti velük az Orbanomicsot, amelynek része a jegybank feletti ellenőrzés megszerzése, a külföldi vállalatok erős megadóztatása és a bankok rákényszerítése arra, hogy jelentős veszteségeket nyeljenek le devizahiteleik egy részén. Ha úgy gondolnák, hogy a helyzet túlságosan kockázatos, és eladásokba kezdenének, azzal nyomást gyakorolhatnának Orbánra, aki a 2014-es választások előtt nem engedheti meg magának, hogy túl gyorsan gyengüljön a forint.

Kapcsolódó

Leírnák a devizahiteleket?

A harcias miniszterelnök az elmúlt egy hétben egy sor olyan lépést tett, amelyet nem vesznek jó néven a befektetők. Volt gazdasági miniszterének jegybankelnöki kinevezésével megszerezte az ellenőrzést az intézmény felett, legalább fele részben állami tulajdonú bankrendszer felállítását ígérte és felfűtötte a propagandát, miszerint Magyarország harcban áll a külföld befolyásával szemben. Közölte, hogy a kisvállalkozásoknak lehetővé kellene tenni devizahiteleik forintkölcsönre váltását, ami azzal járhat, hogy további veszteségeket kényszerítenek a bankokra, amelyek közül sok külföldi kézben van.

Az elemzők azt tartanák a legnagyobb veszélynek, ha a kormány azzal próbálna népszerűséget szerezni magának a 2014. tavaszi választások előtt, hogy leíratná a lakossági és a vállalati devizahitelek egy részét. Ez szavazatokat hozhatna Orbánnak, ám ha a kölcsönök visszafizetésének terhét a hitelfelvevőkről a magántulajdonú bankokra hárítanák át, vagy ha a jegybanki tartalékok jelentős hányadát használnák fel a könnyítéshez, az megfordíthatná a jelenleg viszonylag kedvező piaci hangulatot Magyarországgal szemben. Hasonló következménnyel járna, ha valamilyen külső ok miatt megingana a befektetők bizalma a feltörekvő piacok iránt.

Nem tudni semmit

A kormány nem részletezte milyen további gazdaságpolitikai eszközök használatára készül. Annyit mondtak, hogy a drasztikus beavatkozásoknak vége, helyettük az üzleti világ bizalmának helyreállításán kívánnak munkálkodni. Bankárok és kormányzati tisztviselők szerint nincs napirenden a devizahitelek tömeges konvertálása. Orbán Viktor a választások megnyerésére koncentrál, ezért a Reuters egyik forrása szerint, aki jól ismeri a kormányfőt, félre akarja tenni az unortodox eszközöket.

Egyes megfigyelők úgy látják, hogy a piaci hangulat még javult is az elmúlt hónapokban, miután kiderült, hogy Budapest rigorózusan tartani akarja a költségvetési hiányt és nincs szüksége hitelre a nemzetközi közösségtől. Befektetési ügyleteket intéző budapesti jogászok arról számoltak be, hogy az asztalukon fekszik néhány vállalat magyarországi üzletkötésének terve.

Egyesek meglepődtek azon, milyen jól tartja magát Magyarország. Szerintük a magyar értékpapírokkal kapcsolatos hangulat jelenleg egyértelműen az, hogy venni és tartani kell ezeket. A jó viszony azonban gyorsan megbomolhat, ha a jegybank - amint az várható - csökkenti kamatát. Ez ugyanis hatással lesz a forintárfolyamra, és aki nem kötött a gyengüléssel járó veszteséget ellensúlyozó hedge üzleteket, az könnyen megütheti a bokáját.

Most mi lesz?

A sikeres kötvénykibocsátás ellenére az EU-nak még van lehetősége arra, hogy beavatkozzon a magyar viszonyokba a szerinte kockázatos gazdaságpolitika kordában tartása érdekében. A magyar gazdaságnak szüksége van az uniós támogatásokra, amit Brüsszel visszatarthat, ha a költségvetés GDP-arányos hiánya átlépi a három százalékot. Ezzel megakadályozhatják, hogy Orbán választási költségvetést csináljon jövőre a szavazók megnyerésére.

A kormányfő ezért a jegybankhoz fordulhat, amelyet immáron közeli szövetségese, Matolcsy György vezet. Ha tömeges devizaadósság-cseréről nincs is szó, a kormányhoz közeli szakértők szerint arról azért keringenek hírek a kormánypárt köreiben, hogy a jegybank megpróbálhatja meggyőzni a kereskedelmi bankokat arról, könnyítsenek a devizahitelek feltételein. A költségeket a pénzintézeteknek kellene lenyelniük. Radikálisabb megoldás lenne ennél, ha a 35-36 milliárd eurós jegybanki tartalékok rovására hajtanák végre a devizahitelek forintkölcsönökre váltását.

Nagy forinteladás jöhet

Ez utóbbi nagyon kockázatos, mert a tartalékok egészséges szintjére szükség van a piaci bizalom fenntartásához. Ha a devizakészletek megcsapolása összetalálkozna a feltörekvő piacokkal szemben jelenleg kedvező hangulat megváltozásával, azaz a befektetők elkezdenék kivonni tőkéjüket ennek az országcsoportnak a pénzpiacairól, az óriási forinteladási hullámot indíthat el.

Orbán ugyan nem igazán kedveli a külföldi befektetőket, ám a zuhanó forint megdrágítaná az importált termékeket és megdobná a devizahitelek törlesztőrészletét, amit nem vennének jó néven a szavazók. Az antikapitalista, a külföldi tulajdont szapuló retorika népszerű a választók körében - tájékoztatja a külföldi olvasót a Reutersen keresztül Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő elemzője. Az átlagmagyar számára azonban a forint/euró árfolyam alakulása a kormányzati gazdaságpolitika sikerének mérőszáma. Ezért a nagyon gyenge forint határozott elégedetlenséget kelhet a közvéleményben.