Az amerikai politikai elitnek fel kellene adnia az úgynevezett hibrid háborúval kapcsolatos elképzelését, amely szerint az oroszok propagandatrükkökkel, internetes hackerkedéssel, a radikális politikai csoportok támogatásával és titkosszolgálati manipulációkkal igyekeznek aláásni a nyugati demokráciákat - véli Leonid Bershidsy, a Bloomberg publicistája, aki a Mueller jelentés elkészülte utáni helyzetet értékeli.

Az amerikai különleges ügyész 22 hónapos, 30 millió dollárba (8,42 milliárd forint, egy kisebb futballstadion ára) került vizsgálata azt találta, hogy az orosz kormány nem épített ki kapcsolatokat Donald Trump kampánystábjával azért, hogy győzelemre segítse az ingatlanmágnást a 2016-os elnökválasztáson. A Bloomberg publicistája szerint eleve ingatag lábon állt az a feltételezés, hogy Moszkva ilyen körmönfont módon el tudta volna csalni a szavazást.

Kapcsolódó

Hidegháborús kémregény

A konspirációs teória inkább nevezhető egy gyenge hidegháborús kémregénynek. A feltételezés ingatag lábakon állt: egy visszavonult brit kém "jelentésén" arról, hogy az orosz titkosszolgálat adatokat gyűjtött Donald Trumpról, amikor Moszkvában tartózkodott, egy ismeretlen orosz ügyvéd próbálkozásán, hogy lobbizzon az USA-ban az ügyfele érdekében, a moszkvai Trump-torony tervén, amely nem jutott az elképzelés szintjén és egy kampánymenedzser döntésén, hogy megoszt néhány adatot egy orosz állampolgárral.

Ugyanakkor komoly emberek is elhitték, ahogy annak idején is megijedtek a szovjet birodalom erejétől is. Bershidsky felidézi, hány amerikai ismerősétől hallotta a Szovjetunió összeomlásának idején, mennyire meglepte őket, hogy a szovjet hatalom milyen nagy részben volt pusztán vetítés a külföldnek. Nem világos, hogy az amerikaiakat ilyen könnyű megvezetni vagy csupán bizonyos politikai szándékokhoz jó illeszkedik, ha az oroszokat borzasztó ellenségként festik le.

Hibrid háború

Akárhogy is van a hibrid háborúról szóló teória messze eltúlozza az oroszok lehetőségeit - véli a Bloomberg Berlinben dolgozó, orosz származású publicistája. Oroszországnak soha nem volt hibridháború-stratégiája. Először Valerij Geraszimov vezérkari főnök beszélt hibrid háborúról, az USA-t vádolva azzal, hogy katonai eszközök helyett információs támadásokkal és gazdasági erővel igyekszik két vállra fektetni Oroszországot.

Ezzel csak elővezette az ismert orosz konspirációs elméletet, miszerint a Nyugat különböző eszközökkel igyekszik kierőszakolni Oroszországban egy rezsimváltást. Rosszul teszik az amerikai oroszszakértők, ha megalkotják ennek ellentétét, hibrid háborús bűnösnek beállítva az oroszokat. Ehelyett jobb ha megbarátkoznak azzal a lehetőséggel, hogy sok minden egymás mellett, de egymástól függetlenül történik, nem része egy átgondolt, koordinált stratégia végrehajtásának.

Bershidsky szerint ez igaz a Kreml-barát magáncégnél tevékenykedő trollcsapatra, a hackerkedő hírszerzőtisztekre, az ukrajnai félkatonai beavatkozásra, az állami média dezinformációs akcióira és a szíriai beavatkozásra, amelyet immáron volt katonákat alkalmazó magáncégek végeznek.

Politikai magánzók

Mindezek hátterében olyan politikai vállalkozók vannak, akik úgy vélik, hogy ötleteikkel vagy esetleg tetteikkel kedveskedhetnek Vlagyimir Putyinnak, mivel olyasmit gondolnak vagy tesznek, ami összhangban van minden oroszok államfőjének víziójával arról, milyen hatalmi szerepet kellene játszania Oroszországnak a világon.

Még a katonai, főként a hírszerzési akciók is folyhatnak ezen a sajátos vállalkozói alapon, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy sokszor kifejezetten ártanak Putyinnak és szembe mennek az orosz nemzeti érdekekkel. A legjobb példa erre a maláj utasszállító repülőgép lelövése Ukrajna felett 2014 nyarán, amiért az orosz légvédelmi rakétát használó oroszbarát szeparatisták a felelősek, Moszkva pedig magyarázkodhatott, hogyan került hozzájuk ez a fegyver.

Mire kell figyelni?

A kaotikus orosz akciók egy részét könnyű leszerelni vagy nem érdemes komolyan venni, mert úgy sincs hatásuk. Ezek közé tartozik a közösségi portálokon folyó trollkodás vagy az állami propaganda. Más részüket, például a hackertámadásokat, megfelelő kiberbiztonsági eszközökkel kordában lehet tartani. Emellett persze nem ártana javítani a politikai kommunikációt a felek között.

A Nyugatnak az igazán komoly fenyegetések esetén kell egységesen fellépnie: ilyen Putyin kardcsörtetése az orosz nukleáris arzenállal vagy Ukrajna segítése abban, hogy a saját útját járhassa az orosz nagy testvér távol tartásával.

A lényeg tehát az, hogy az USA-ban a Mueller-jelentésből is tanulva belássák, hogy az oroszok feltételezett hibrid háborús stratégiája erős túlzás, része egy konspirációs elméletnek az orosz fenyegetésről, ami valójában nem létezik. Ugyanúgy fikció, mint hogy Trump és Putyin titokban együttműködik egymással. A Bloomberg cikkírója szerint az orosz kapcsolatokat meg kellene szabadítani az ilyen terhektől, hogy leváljon róluk a hisztéria és barátságosabbá váljanak.