Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésének napján világossá tette, hogy megváltoztatja az USA politikai irányvonalát - kezdi elemzését John Harwood, a CNBC vezető szerkesztője. A volt ingatlanmágnás arról beszélt, hogy az USA más országokat tett gazdagabbá saját maga ahelyett, mások katonai erejét támogatta a sajátja helyett, ám immáron Amerikát fogják az első helyre tenni.

Panaszkodott az úgynevezett liberális világrendre, amelyben nemzetközi gazdasági és biztonsági egyezmények kötik össze a legnagyobb piacgazdaságokat, egyben demokráciákat. Ezt a világrendet az USA vezetésével építették fel a második világháború után. Az ország elnökei, akármelyik párthoz tartoztak is, egyetértettek abban, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az IMF vagy a NATO segít a háborúk megelőzésében, az amerikai értékek terjesztésében és erősíti a prosperitást otthon és külföldön egyaránt.

Működött

Ez a rendszer működött. Az USA megnyerte a hidegháborút a Szovjetunióval szemben és elkerülte, hogy újabb világháború pusztítsa el az emberei civilizációt. A világgazdaság az inflációval kiigazított adatok alapján hétszeresére nőtt 1960-as szintjéhez képest. Eközben az USA gazdasága - jóval magasabb bázisról indulva - mintegy hatszoros bővülést könyvelt el.

Jelenleg az Egyesült Államok évente átlag 14 milliárd dollárt költ az említett intézményekre, ám - ahogy a 70 éve alapított, nonprofit alapon működő Rand Corp. nemzetközi kutatóintézet idén megjelent tanulmányából kiderült - eközben dollár-százmilliárdokat keresett a nemzetközi kereskedelem bővülésén, a hatékonyság növekedésén és azon, hogy sikerült elkerülni a romboló politikai-katonai konfliktusokat, illetve erősíteni a világ pénzügyi rendszerének stabilitását, javítani átláthatóságát.

Az USA-nak aránytalanul nagy befolyása volt erre a rendszerre, amelyből óriási diplomácia hasznot húzott. Ezt azután a saját érdekei érvényesítésére használhatta - mondta Michael Mazarr, a Rand kutatója a CNBC cikkírójának. A szakértő szerint ki lehet jelenteni, hogy nem volt még a világon olyan nagyhatalom, amely olyan versenyelőnyt szerzett volna másokkal szemben, mint amilyenhez az USA jutott ennek a világrendnek köszönhetően.

Valakik közben rosszul jártak

Egyesek azonban az utóbbi időben rosszul jártak. A Peterson Institute for International Economics becslése szerint az elmúlt években a világkereskedelem bővülése miatt évente 156 ezer munkahely veszett el az USA-ban.

Ez párosult az erősödő bevándorlásból fakadó kulturális változásokkal, így az USA-ban és Európában súlyos megrázkódtatás érte a kék galléros alsó középosztálybelieket, azaz a fizikai munkát végző rétegeket. Ez utat nyitott a populista politikusok előretörése előtt, akik célba vették a fennálló világrendet is.

Ugyanezt tette a szovjet világbefolyást visszasíró orosz vezetés. A brit parlament vizsgálja, hogy az oroszok befolyásolták-e a brexitkampányt a 2016-os függetlenségi népszavazáson annak érdekében, hogy leválasszák az Egyesült Királyságot az Európai Unióról. Az USA hírszerző ügynökségei szerint Moszkva beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba is.

Trump ígéretéhez híven egymás után bontja le a meglévő nemzetközi struktúrát. Visszavonta az USA-t a csendes-óceáni TPP kereskedelmi egyezményből és fenyegeti az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszert, a NAFTA-t. Kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből és felrúgta az iráni atomalkut. Megkérdőjelezte a NATO lényegét, hogy tagállamai kiállnak egymás mellett, és az USA ellenségének bélyegezte az EU-t, amely ellen vámháborút kezdett.

Nagy baj lesz

A szakértők hada és a washingtoni kongresszus két háza is arra figyelmeztet, hogy a hagyományos szövetségi rendszer aláásása visszaüt, azaz ártani fog az amerikai gazdaságnak és rontani fogja az USA biztonságát. Nem ez az első eset, hogy feszültségek vannak a transzatlanti viszonyrendszerben, de olyan még nem volt, hogy az Egyesült Államok elnöke ne hitt volna a liberális világrend hasznosságában.

A világrendszer, amelyben élünk, már Trump megjelenése előtt is nyomás alatt volt főként Peking és Moszkva izmozása, illetve a 2008-2009-es világgazdasági válság miatt, amely megrogyasztotta a piacgazdaság önszabályozó erejének hitelességét. Most azonban sokan attól tartanak, hogy túl nagy károk keletkeztek. Robert Kagan konzervatív külpolitikai szakértő például nemrégiben annak a véleményének adott hangot a Washington Postban, hogy nyakunkon a világválság.

A fotó forrása: Shutterstock