Miután Vlagyimir Putyin orosz államfő szívesen dicsekszik az orosz hadseregnek készült új szuperszonikus cirkáló rakétákkal és láthatatlan torpedókkal, számos elemzés jut arra a következtetésre, hogy Oroszország háborúra készül a Nyugattal szemben. Valójában egészen más felkészülés folyik a felszín alatt - állítja Anna Andrianova és Jevgenyia Piszmennaja és Moscow Timeson olvasható cikkükben. Putyin szép csendben pénzügyi erődöt épít, ami kormányzati tisztviselők és tanácsadók szerint megvédheti az orosz gazdaságot a rá záporozó nyilaktól.

Az elnök egyik fő célja, mióta az ezredfordulón hatalomra került, hogy pénzügyileg függetlenné tegye országát a világ pénzügyi rendszerétől. A feladat teljesítése sürgősebbé vált az egymást követő gazdasági és politikai válságok nyomán. A 2008-as pénzügyi összeomlás idején az orosz tőzsde indexe elvesztette értékének háromnegyedét. Az olajár 2014 közepén kezdődött hanyatlása után a rubel árfolyama felére esett a dollárhoz képest és 2014 eleji ukrajnai orosz beavatkozásra válaszul elfogadott nyugati szankciókat a Putyin-éra leghosszabb gazdasági recessziója követte.

Kapcsolódó

Fordulat

Ma azt látjuk, hogy a GDP annak ellenére nő, hogy a kormány a fejlett országok egyik leginkább megszorító költségvetését fogadta el. Idén a teljes kiadás 270 milliárd dollár körül alakul, ami kevesebb, mint az USA védelmi kiadásainak fele, és a bevételek nagyobbak lesznek a kiadásoknál. A világ 20 legbefolyásosabb országa (G20) közül Oroszországon kívül csak még két állam tud többlettel záró büdzsét felmutatni és az államadósság messze a legkisebb a csoporton belül.

A fordulat egy zárt ajtók mögötti beszélgetésen történt 2016 második felében, amikor Putyin még a leginkább pénzügyi héjának tekinthető tanácsadóit is meglepte a megszorító gazdaságpolitika felkarolásával - tudták meg a cikk szerzői az ügyhöz közel álló forrásból. Arról volt szó, hogy milyen átlagos olajárnál húzzák meg azt a határt, amely felett minden bevételt tartalékolnak. Az elnök igen alacsony szintet, 40 dollár/hordót mondott. Ez fele a 2016 előtti évtized átlagos árának.

Kockázat

Az informátorok szerint e döntés különösen érdekes eleme, hogy Putyin hatalmas politikai kockázatot vállalt vele. A gazdaság zsugorodott, folyamatban volt az orosz hadsereg költséges szíriai beavatkozása és az amerikai elnökválasztási hajrában a győzelemre akkor esélyes Hillary Clinton Hitlerhez hasonlította, ami nem sok jót ígért a demokrata jelölt megválasztása esetére. Mindezek miatt jóval kevesebb forrásra számíthatott a 2018-as elnökválasztás előtt, amelyből "hangulatjavító" intézkedésekre, azaz osztogatásra költhetett volna.

Ez költségvetési lazításért kiáltott volna, de Putyin meghúzta a nadrágszíjat: mindenütt megszorított, még a katonai kiadásokat is csökkentette. A jegybank feladta a rubel árfolyamának költséges védelmét, és ehelyett tartalékolt: arany- és jüankészleteket halmozott fel és érzéstelenítés nélkül kiszórta amerikai államkötvényeit. A valutatartalékok az elmúlt négy évben 125 milliárd dollárral, 475 milliárd dollárra nőttek - nincsenek távol a 2008-ban elért 598 milliárdos csúcstól, miközben akkor a 150 dollár/hordós szintet ostromolta az olajár.

Putyin azért tartalékol, mert ez hosszabb távon hatalmat ad a kezébe - magyarázza a látszólag illogikus döntést Andrej Kolesnyikov, a Carnegie Moscow Center kutatóintézet politikai elemzője. Pénzre van szüksége, hogy harcoljon a Nyugattal, megküzdjön az egymást követő szankciókkal és a várható gazdasági válságokkal.

A nagy tapasztalat

Ez ad értelmet annak, hogy a megszorító politika felemésztette az elnök két évtized alatt felhalmozott politikai tőkéjének jelentős részét. A gazdasági növekedés halvány, a reáljövedelmek csökkennek, a hitelkamatok viszonylag magasak maradtak, az infláció gyorsul és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát szolgáló nyugdíjkorhatár-emelés kiverte a biztosítékot a viszonylag rövid élet élő oroszoknál.

A szovjet birodalom részben azért omlott össze 1991-ben, mert a Kreml urai tartották a lépést a költséges fegyverkezési versenyben az USA-val. Ezt olyan időben tették, amikor az olajár alacsonyan volt, miközben az állami bevételek már akkor is ettől függtek. Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet vezető dollár-tízmilliárdokban mérhető adósságot halmozott fel a nyugati vásárlásokkal, amelyekkel élelmiszereket és fogyasztási cikkeket importáltak. Putyin szisztematikusan építi le ezt a tartozást, szinte mindig előre törlesztve a részleteket.

Évértékelő beszédében azt mondta a Duma képviselőinek, hogy az orosz történelemben először a megtakarítások fedezik a külföldi hiteleket, mind az állami, mint a kereskedelmi tartozásokat. Az orosz kormány erős pénzügyi biztonsági tartalékkal rendelkezik.