Az eddigieknél is sötétebb következtetéseket tartalmazó elemzést tett közzé a brit National Institute of Economic and Social Research (NIESR) kutatóintézet a Telegraph cikke szerint. Az 1938-ban alapított, független agytröszt szerint 95 milliárd eurót kell leírni a 320 milliárd eurós államadósságból, ami a görög GDP nagyjából 55 százaléka (egyben megközelíti a teljes magyar GDP-t). Ez a feltétele annak, hogy a tartozások aránya a bruttó hazai termékhez viszonyítva 130 százalékra csökkenjen a 2015-re várt majdnem 187 százalékról.

A NIESR kutatói szerint ez legalább lehetővé tenné - ha nem is garantálná - a 120 százalékos arány elérését, amely a Nemzetközi Valutaalap szerint már fenntartható. Az IMF egyébként a brit kutatókénál alacsonyabb, a GDP 30 százalékának megfelelő leírást vagy átütemezést tart szükségesnek, emellett arra figyelmeztetett, hogy legkevesebb 30 éves teljes törlesztési moratóriumot kell hirdetni ahhoz, hogy a hitelezők valaha viszont láthassanak valamit a görögöknek adott pénzükből.

Teljes kilátástalanság

A NIESR azért ajánl jelentős adósságkönnyítést, mert rendkívül sötéten látja a görög gazdaság következő éveit. A szervezet szakértőinek várakozásai szerint a GDP három százalékkal zsugorodhat 2015-ben, majd további 2,3 százalékkal 2016-ban, és a recesszió még a jövő év második felében is tartani fog. Ennek eredményeként a GDP 2016 végén 30 százalékkal lesz kisebb 2007-ben elért csúcsánál, ráadásul még az euró bevezetésének évében, 2001-ben elért szintjét sem éri majd el.

Ettől hét százalékkal marad majd el. A kutató szerint 2023-ig kell várni arra, hogy a gazdaság teljesítménye visszatérhessen oda, ahol az ezredfordulón állt. Ilyen brutális mélyrepülésre még a múlt század nagy gazdasági világválsága idején sem volt példa - mondja Simon Kirby, a NIESR vezető kutatója. Nagy-Britanniát nagyon megviselte az 1929-ben kezdődött válság, de az semmi volt a görögök szenvedéseihez képest.

A fránya áfa

A brit kutatók szerint továbbra is nagy az esélye annak, hogy Görögország végül kénytelen lesz feladni az eurót. Ebbe az irányba tolja az országot a most készülő hitelcsomag egyik elme, az áfaemelés is, amely szerintük nagyobb csapást mér a gazdaságra, mint amekkorát a hitelezők várnak. A turizmus ugyanis Görögország legfontosabb gazdasági ágazata, amelyet eddig segített a kedvezményes áfa. Így ha ezt emelik, annak megtöbbszöröződik a hatása.

Számításaik szerint az áfa növelése idén 0,25 százalékot, 2016-ban és 2017-ben egy-egy százalékot farag le a GDP-ből. Ehhez hozzájárul az is, hogy a hitelezők az adóemeléssel egyidejűleg elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési többletet várnak el az athéni kormánytól. Ez utóbbi egyfajta negatív spirált eredményez: szűkíti a gazdaságot, miközben növeli a relatív - GDP-hez viszonyított - adósságot, ami további takarékosságot igényel stb.

Beláthatatlan következmények

A NIERS-ével megegyező következtetésre jutottak a Fathom Consulting tanácsadó cég szakértői is, akik szerint az újabb megszorítócsomag, amelyet a görög kormányra rákényszerítenek, megfojtja a gazdaságot és a hitelezőknek sem hoz semmit. Görögország az elmúlt öt év nagy részét recesszióban töltötte, és most további hasonló évek várnak rá - mondja Erik Britton, a Fathom igazgatója. A munkanélküliség már most is riasztó szinten áll, rendkívüli intézkedéseket követelne az enyhítése, ám ehelyett további öt év mélyrepülés vár az országra, ami csak ront a helyzeten.

A Fathom, amelyet a Bank of England közgazdászai alapítottak, úgy számol, hogy a júniusban bevezetett tőkekorlátozások két százalékot faragnak le az idei GDP-ből. A válság valamikor a jövő évben vissza fog térni, miután az elmúlt hetekben csak a szőnyeg alá söprögették a problémákat - fejtegeti Britton.

Ezzel egybecseng a NIESR konklúziója is: Görögországnak újabb és újabb pénzinjekciókra lesz szüksége a többi eurótagállamtól. A kérdés csak az, hogyan oldják meg ezt. Nyilván azt fogják mérlegelni, hogy a Grexit többe kerülne Európának, mint a görögök bent tartása az eurzónában. Más szóval az adósság leírása kisebb összeg elvesztését jelenti, mint a teljes államcsőd, amelynek nyomán a Fathom szakértői szerint egy centet sem látnának a hitelezők a pénzükből.

Veszélyben a bankbetétek

Az Európai Központi Bank (ECB) és az eurózóna biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szakértői megkezdték annak felmérését, mekkora összegre van szükség a görög bankok feltőkésítéséhez - jelentette az athéni ekathimerini.com hírportál. Első körben négyezer vállalati hitelt és kétezer jelzálogkölcsönt néznek át az ország négy legnagyobb bankjánál. Ezzel egyidejűleg le kell zavarniuk egy stressztesztet is, amely azt mutatja meg, hogyan reagálnának gazdasági válságszituációkra.

Az idő szorítja a szakértőket, ha ugyanis nem végeznek az év végéig, akkor 2016. január 1-jén életbe lép az az új bankkonszolidációs szabály, amely szerint a fizetésképtelen pénzintézeteknél le kell írni a százezer eurónál magasabb bankbetétek egy részét. A jelenlegi becslések szerint 10-15 milliárd euró friss tőkére van szüksége a görög nagybankoknak.