Szeptember végén elérte a 30 200 milliárd jüant (4560 milliárd dollár) a lakosság fogyasztási hiteleinek értéke, ami 29,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idei év első kilenc hónapjában 5100 milliárd jüan értékben folyósítottak új fogyasztási hiteleket - írta az MTI.

Az ingatlanhitelek állománya tavaly szeptemberhez képest 22,8 százalékkal, 31 100 milliárd jüanra nőtt, ezen belül a jelzáloghitelek értéke 26,2 százalékkal 21 100 jüanra emelkedett. Január-szeptemberben 4400 milliárd jüan (664,7 milliárd dollár) értékben folyósítottak ingatlanhiteleket kínai bankok lakossági ügyfeleknek, szemben az egy évvel korábbi 4320 milliárd jüannal.

A friss adatok azt mutatják, hogy a lakosság gyorsan felzárkózik a vállalatok mellé az eladósodottsági versenyben, és hitelállományának növekedése jórészt ingatlanpiaci befektetésekhez köthető. Elemzők azt gyanítják, hogy a fogyasztási hitelek egy részét ingatlan- vagy részvényvásárlásra fordítja a lakosság.

Cso Hsziao-csuan, a kínai jegybank elnöke éppen csütörtökön figyelmeztetett arra, hogy eszközbuborékok alakulhatnak ki a világ második legnagyobb gazdaságában, amelynek növekedését a banki hitelezés rekordmértékű bővülése és az állami infrastrukturális beruházások hajtották tavaly.

A kommunista párt kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott, hogy Kínának védekeznie kell a túlzott optimizmus ellen, mert egy devizapiaci vagy adósságnyomás az eszközárak hirtelen összeomlásához vezethet a növekedés hosszú időszaka után.

A kínai kormány szerint az ország adósságállománya általában véve kezelhető, a szuverén és a lakossági adósság szintje jóval alacsonyabb mint a fejlett országoké, a megtakarítási ráta pedig messze nagyobb.