A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a britek fele szerint népszavazáson kell meghozni a végső döntést a brexitről - idézte az eredményeket az Euractiv. A felmérést a YouGov intézet végezte augusztus elején tízezer ember megkérdezésével az újabb referendum mellett kampányoló People's Vote csoport megrendelésére.

A britek 45 százaléka szerint szerint újabb referendumot kellene tartani a brexitről attól függetlenül, hogy a kormány milyen válási megállapodást köt az EU-val. Nagyjából egyharmaduk, 34 százalékuk ellenzi a második népszavazást a 2016. júniusi után, amelyen a szavazók 52-48 arányban a brexit mellett tették le a voksukat.

Rosszul mennek a dolgok

Arra a kérdésre, hogy ha nem lesz válási megállapodás, akkor a nép vagy a parlament döntsön-e, a válaszadók 50 százaléka szerint lenne jobb népszavazást tartani, míg 25 százalékuk bízná a parlamentre a dolgot.

A megkérdezettek 40 százaléka az EU-ban maradás pártján áll, 27 százalékuk akar brexitet válási megállapodás nélkül és 11 százalékuk valamilyen EU-brit egyezséggel. A válaszadók majdnem háromnegyede szerint rosszul haladnak a tárgyalások és több mint kétharmaduk véli úgy, hogy Nagy-Britannia rossz megállapodást köthet az EU-val.

Zűrzavaros viták

Theresa May brit miniszterelnök néhány a napokban kénytelen volt tudatni szóvivője után: továbbra is bízik abban, hogy az Egyesült Királyság válási megállapodás megkötésével hagyhatja el az Európai Uniót - adta hírül a Bloomberg. Ezt azért kellett a világ tudomására hoznia, mert kormányának kereskedelmi minisztere, Liam Fox augusztus első napjaiban ennek éppen ellenkezőjéről beszélt.

A brit kormány ennek ellenére felkészül a második eshetőségre is, miközben a brit lapokban neves közgazdászok vitatkoznak azon, milyen következményei lennének annak, ha a szigetországnak egyik napról a másikra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kellene kereskednie az EU tagországaival. Van olyan professzor aki, szerint ez reális alternatíva, mások szerint katasztrófa.

Fogy az idő

May az elmúlt napokban találkozott Angela Merkel német kancellárral, majd Emmanuel Macron francia államfővel és más európai vezetőkkel is, hogy megpróbálja megnyerni a támogatásukat kormánya legújabb brexitstratégiájához (amelyben az áruforgalomban az európai vámunió része maradna Nagy-Britannia, míg a szolgáltatások terén kilépne abból). Ez a próbálkozás nem sok sikert hozott - állapítják meg a Bloomberg szerkesztői.

A tervet nem szereti a britek többsége sem, függetlenül attól, hogy a kilépés vagy az EU-ban maradás pártján állnak-e. A londoni vezetés kifut az időből, hogy megtalálja a megfelelő megoldást, miközben Mark Carney, a Bank of England elnöke augusztus első napjaiban arra figyelmeztetett, hogy túlságosan nagy veszéllyé vált az a lehetőség, hogy a szigetország megállapodás nélkül zuhanjon ki az EU-ból.

Még nem késő

Bloomerg szerkesztőségi cikke szerint még nem késő, hogy a britek feladják félresiketült kilépési próbálkozásukat - és az európai vezetőknek segíteniük kellene őket ebben. Például miután ma már jól látszanak a következményei, főként a költségei a brexitnek, indokolt lehet egy újabb függetlenségi népszavazás. Ezt azonban nem lenne túlságosan egyszerű lebonyolítani.

Az európai vezetők világossá tehetnék, hogy részükről nincs akadálya a brit kilépési kérelem visszavonásának, ha a másik fél így döntene. Jelezniük kellene, hogy készek kitolni a kilépés 2019. március végi időpontját, hogy a szigetországban, ha úgy döntenek, lebonyolíthassanak egy ezzel kapcsolatos második népszavazást. Azt is lehetővé kellene tenniük, hogy az Egyesült Királyság jelenlegi tagsági feltételivel visszaléphessen az EU-ba a 2019 márciusa és 2020 vége közötti átmeneti időszakban (amelyben még betartja az uniós szabályokat).

Ne gondolják!

Az uniós kormányok arra a következtetésre juthatnak, hogy Nagy-Britannia több gondot okoz nekik, mint amennyi hasznot hozhat, ezért hagyni kellene távozni. Ez esetben felajánlhatnának neki egy szavazási joggal nem járó tagságot az egységes piacon, annak minden jogával és kötelezettségével addig, amit nem sikerül kidolgozni a felek között egy szabadkereskedelmi egyezményt, amely alapja lehetne új kereskedelmi kapcsolatuknak.

A Bloomberg szerkesztői felhívják a figyelmet arra, hogy az említett döntések meghozatala nem Michel Barnier uniós főtárgyaló kompetenciája. Erről az EU-tagállamok politikai vezetőinek kell dönteniük. Át kellene gondolniuk, hogyan segíthetnék az Egyesült Királyságot abban, hogy elkerülje a rossz válás katasztrofális következményeit.

A fotó forrása: Dominika Pregusova/Pixels