Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

"Az egészségügyi dolgozók nem bírják tovább. Meghallottuk" - mondta Edouard Philippe miniszterelnök az egészségügyi minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. "Annak érdekében, hogy az ápolók levegőhöz jussanak, a kormány jelentős eszközöket fog mozgósítani" - tette hozzá.

A tiltakozási hullám március 18-án kezdődött a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként. Azóta a 650 franciaországi sürgősségi osztályból 268 helyen folyamatosak a tiltakozások és a sztrájkok. A november 14-én szervezett tiltakozónapon pedig a közegészségügyi dolgozók valamennyi szakszervezete csatlakozott a sürgősségi osztályokhoz, beleértve az aneszteziológusokat és a nőgyógyászokat is, ami nagyon ritka Franciaországban, s országszerte ezrek vonultak utcára. A kormány "erős bejelentéseket" ígért a megmozdulás utáni napokban, és nem zárkózott el a közkórházi adósságállomány egy részének átvállalásától.

A kormányfő bejelentése szerint az év elején befagyasztott 400 millió eurós hitelt a következő napokban megkapják a közkórházak, s a költségvetésüket a következő három évben 1,5 milliárd euróval megemeli az egészségügyi tárca. Első lépésként jövőre 300 millió eurós emelésre számíthatnak a közegészségügyi intézmények, valamint a közkórházak által felhalmozott mintegy 30 milliárd eurós adósságállomány harmadát átvállalja az állam. Agnes Buzyn egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az ápolóknak járó prémiumokat is megemeli a kormány.

Az Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta beindított három sürgősségi csomaggal eddig nem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie, s a jobboldali ellenzék szerint az újabb támogatás is későn érkezik. Jóllehet a francia közegészségügyi ellátás a 2000-es évek elején az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ egyik leghatékonyabb rendszere volt, pénzügyileg az összeomlás szélére jutott, annak ellenére, hogy Franciaország az európai átlagnál (10,5 százalék) többet, a GDP-je 12 százalékát költi egészségügyre.