A jóléti állam és a viszonylagos egyenlőség bástyájaként számon tartott Svédországban egy évszázada nem látott politikai felfordulást ígérő választást tartanak szeptember második vasárnapján - vezette fel háttéranyagát a Bloomberg. Hasonlóan a világ más demokráciáihoz a politikai elit súlyos csapásokra készült - az Olaszországban, az USA-ban vagy Magyarországon tapasztalt változásokhoz hasonló fordulat előtt állt.

A közvélemény-kutatások szerint a szociáldemokraták az általános választások 1921-es bevezetése óta a legrosszabb eredményükre számíthattak. A legnagyobb ellenzéki pártot, a konzervatív Mérsékelteket az a veszély fenyegette, hogy elvesztik az évtized eleje óta élvezett támogatottságuk felét.

A szavazók ugyanis a náci múltú Svéd Demokraták (SD) felé fordultak. Ez a párt - amely szerint Svédországnak ki kellene lépnie az EU-ból - a 2014-ben szerzett 13 százalék után a felmérések szerint 20 százalékos eredményre számíthatott, míg tizenöt évvel ezelőtt be sem jutottak a parlamentbe. A politikai spektrum túlsó felén lévő kommunistát a szavazatok közel 10 százalékának megszerzésében reménykedhettek.

Pánikban a pártok

A hagyományos pártok mindent bedobtak, hogy fékezzék zuhanásukat. A szociáldemokraták plusz egy hét szabadságot, a Mérsékeltek adócsökkentést ígértek és mindketten kiálltak a bevándorlás további korlátozása mellett. Annak sem tudtak ellenállni, hogy utóbbival átvegyék az SD szövegét, amivel a nagy kihívó malmára hajtották a vizet.

Ötven éve figyelem a politikát, de ennyi zavaros, pánikszerű ötlettel még nem találkoztam, amennyi az elmúlt hetekben felmerült - mondta Marja Lemme, a Sodertorn Egyetem politológus professzora. A legtöbb párt egyszerűen pánikban van. A gazdasági és politikai stabilitás egyik mintaországának megrendülését nem tévesztették szem elől a befektetők sem: a választások előtt tőkekivonásuk miatt a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintre gyengült a korona.

Nem csoda

Minderre egyszerű a magyarázat. A nacionalista érzelmeket a felpörgött migráció fűtötte fel. Az elmúlt öt évben 600 ezer bevándorló érkezett a 10 milliós országba, ami megterhelte az államkasszát és megakadályozta a munkanélküliség csökkenését. A szavazók lázadnak a korábbi miniszterelnök Fredrik Reinfeldt politikája ellen, aki 2014-ben azt ajánlotta a svédeknek, hogy fogadják nyitott szívvel az érkezőket.

Emellett a migrációs válság párosul azzal, amit a világon mindenütt láthatunk: a globalizáció miatt stagnáló bérek és egyenlőtlenségek is dühítik az embereket. Svédország a világ egyik leggazdagabb országa, amelyben más társadalmakhoz képes viszonylag kicsik az egyenlőtlenségek, ám az elmúlt években nőtt a jövedelmek közti különbség.

Svéd társadalomtudósok nemrégiben megjelent tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy az SD emelkedéséhez hozzájárult az adók és a jóléti kiadások csökkentése, amely 2006-tól indult, majd 2008-ban a válság miatt felerősödött. A párt új szavazói főként azok közül kerülnek ki, akiknek az elmúlt 10-12 évben a korábbiakhoz képest hanyatlott az életszínvonala.

Borulhat minden

A szavazás előtt természetesen mindenki azt találgatta, milyen politikai forgatókönyvekhez vezethet a végeredmény. A szakértők egyetértettek abban, hogy a fő kérdés az, mekkorára nő az SD. Ha kisebb marad, mint a szociáldemokraták és a konzervatívok, akkor lényegében fennmaradhat a jelenlegi status quo.

Persze csak nagyjából maradhat fenn, mert a korábbi két nagy párt helyett három lesz. Sokak szerint az SD már 2014-ben elért 12,9 százalékával kibillentette a politikai rendszert az egyensúlyából, mert ezért nem tudott a többi párt többségi koalíciót alakítani. Összezsugorodott százalékaikból nem tudták összehozni a kellően nagy arányt.

Ha az SD lesz a legnagyobb politikai erő Svédországban, akkor minden a feje tetejére áll. Lemme szerint a legszörnyűbb forgatókönyv egy szociáldemokrata-konzervatív nagykoalíció lenne, mert ez esetben az SD gyakorlatilag egyedül játszhatná el az ellenzék szerepét. A szakértők úgy vélik, hogy a populista erők világszintű előretörésének tükrében nem meglepő, ami Svédországban történik. A sokkoló az, hogy a változás milyen gyorsan zajlik le.

A fotó forrása: Anders Wiklund/AFP