Amint arról beszámoltunk, az IMF 62 éves vezetőjét a hétvégén szexuális zaklatás vádjával tartóztatták le az Egyesült Államokban - erről részletesen itt olvashat.

Noha egyes londoni lapok már arról cikkeztek, hogy az IMF vezérigazgatói helye voltaképpen Gordon Brown volt miniszterelnöknek "dukál", a nemzetközi szervezeten belül már régóta arról folyik a vita, hogy a vezetés reformjának jegyében ne válasszanak-e meg inkább most először egy feltörekvő gazdaságú országból érkező vezérigazgatót.

Az IMF működési rendjében tavaly novemberben, éppen Strauss-Kahn támogatásával bevezetett változtatások következtében ugyanis megnőtt a világgazdaságban is megerősödött fejlődő országok, így Kína, India és Brazília szavazatának súlya. Ezzel létrejött annak az elvi lehetősége, hogy a tagállamok szakítsanak azzal a sok évtizedes, hallgatólagos megegyezéssel, hogy az IMF vezetője mindig egy európai, a Világbanké pedig egy amerikai tisztségviselő legyen.

Kapcsolódó

Huszönöt évet is kaphat

A New York-i Sofitel szálloda szobalánya, aki nemi erőszak kísérletével vádolta meg Dominique Strauss-Kahnt, a rendőrségen a támadójaként azonosította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia vezérigazgatóját. A rendőrség szexuális bűncselekménnyel, nemi erőszak kísérletével és törvénytelen fogva tartással vádolja az IMF vezetőjét. Strauss-Kahnt bűnössége esetén az első két vádpont mindegyikéért, külön-külön tizenöttől húsz évig, a harmadikért pedig három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

A valutaalap vezetőjét nem illeti meg diplomáciai mentesség - emlékeztet az Index összeállítása.

Dominique Strauss-Kahn ma jelenik meg először a bíróság előtt - helyi idő szerint délelőtt 11-kor -, amikor a vele szemben emelt vádakban az előzetes bejelentés szerint ártatlannak fogja vallania magát. A bíró ekkor dönt arról is, hogy mekkora óvadék ellenében védekezhet szabadlábon.

Az IMF-ben az ügy miatt a szervezet második emberét, John Lipskyt nevezték ki ügyvezető vezérigazgatóvá, a valutaalap háza táján elterjedt, hogy Strauss-Kahn az ellen felhozott vádak súlya miatt hamarosan lemond. Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban elmaradt a kormányzótanács vasárnapra meghirdetett, nem hivatalos ülése, amit a jelenlegi elképzelés szerint hétfőn tartanak majd meg.



Dominique Strauss-Kahn közgazdászprofesszor, volt francia pénzügyminiszter, aki 2007 novemberében öt évre vette át az IMF irányítását, azzal váltott ki elismerést, hogy a globális pénzügyi válság idején segített rávenni a világ vezetőit: pumpáljanak dollármilliárdokat a gazdaságba. De a francia IMF-vezér elsősorban a bajba jutott európai gazdaságok (a magyar, az izlandi a görög, az ír és a portugál) iránti elkötelezettsége - a kívülállók szerint elfogultsága - miatt vált ismertté.

 

Sokk Franciaországban - megváltozhat az IMF

Dominique Strauss-Kahn a jövő évi francia elnökválasztás esélyese volt a közvélemény-kutatások szerint, júliusban jelentette volna be indulását. Franciaországban így érthetően sokkot váltott ki a bejelentés, az IMF-vezér mellett számos összeesküvés-elmélet született: gyanúsnak ítélik, hogy éppen egy francia tulajdonú szállodalánc hoteljében történt az incidens, éppen akkor, amikor a francia jobboldali sajtó kirívó életmódja miatt lejárató kampányt folytatott Strauss-Kahnnal szemben.

A Reuters elemzése szerint Strauss-Kahn távozásával és egy új, nem európai vezetővel alapvetően megváltozhat az IMF hozzáállása európai adósaihoz és az euróhoz is: a 2007 óta hivatalban lévő francia igazgató több alkalommal kiállt az erősebb európai integráció mellett, és amerikai elődjétől eltérően számos olyan megoldást javasolt, ami ellentmond a neoliberális ortodoxiának.


Az IMF-nek az öreg kontinens iránti részlehajlása - vagy megértése? - egy csapásra megszűnhet, amint a szervezet élére nem európai vezérigazgató kerül. Részben erre enged következtetni az eurónak a Strauss-Kahn őrizetbe vétele óta végbement árfolyamvesztése is. A világgazdaság súlypontjának eltolódása mellett a regionális váltáshoz a szubjektív feltételek is adottak, mert a fejlődő országokból nem egy kompetens közgazdász került már az IMF látóterébe.

Közöttük tartják számon Trevor Manuelt, a dél-afrikai tervbizottság vezetőjét, aki hazájának leghosszabb ideig hivatalban lévő pénzügyminisztere volt, valamint Kemal Dervist, a török pénzügyek volt irányítóját, aki sokáig az ENSZ Fejlődési Programját irányította. Manuel és Dervis együtt dolgozott a Nobel-díjas Michael Pence által létrehozott bizottságban, amelynek feladata a harmadik világbeli országok gyors és fenntartható gazdasági fejlődésének ösztönzése volt.

Az esélyesek között emlegetik az indiai Montek Szingh Ahuluvaliát, az IMF független értékelő hivatalának első igazgatóját, aki Újdelhiben a tervbizottság és a miniszterelnök gazdasági tanácsadói testületének tagja volt. De szóba jöhet még Tharman Sanmugaratnam szingarpúri pénzügyminiszter, valamint a mexikói központi bank jelenlegi elnöke, Agustin Carstens vagy elődje, Guillermo Ortiz is.

Az európaiak azonban most, hogy a görög adósságfinanszírozás éppen a körmükre égni látszik, nem könnyen áldoznák be a hagyományosan biztos pontnak tartott pozíciót valutaalap élén. Többen máris azt állítják, hogy a belső működési szabályok megváltozása nem jelenti automatikusan azt is, hogy egyúttal módosult volna az IMF és a Világbank vezetőjének kiválasztási módja is. Így tehát még kérdéses, hogy teremt-e új precedenst az IMF-vezér utódlása körüli egyezkedés.

Az Egyesült Államok a maga részéről minden esetre még sohasem jelezte, hogy hajlandó lenne lemondani a Világbank elnöki posztjának betöltésétől.