Már megválasztása után hamar kapcsolatba hozták Donald Trumppal azt a Dmitrij Firtaszt, aki nem ismeretlen a magyarországi gázháborúkból. Ahogy azt a Napi.hu korábban részletesen bemutatta, a kilencvenes években Ukrajna a függetlenedése után megegyezett Türkmenisztánnal az onnan jövő gázimportról, hogy ne csak Moszkva jóváhagyásával juthasson földgázhoz. A pénzhiány miatt pedig megállapodtak abban is, hogy a felesleg egy részét az orosznál olcsóbban Magyarországnak adták el.

Ebbe az üzletbe került már be a legelején is Dmitrij Firtasz ukrán vállalkozó, akiről a korabeli szóbeszéd is azt feltételezte, hogy a világ egyik legnagyobb maffiózójának, Szemion Mogiljevicsnek az embere. Később tagja volt az ukrán törvényhozásnak is, de a 2014-es ukrán válság után a Putyin-barát Janukovics elnök szövetségeseként menekülnie kellett. Ekkor derült ki, hogy - egy a Wikileaksen kiszivárgott diplomáciai feljegyzés szerint - az amerikai nagykövetnek Kijevben elismerte, hogy Mogiljevics partnere.

A 2016-os elnökválasztási kampány elején - ha csak három hónapig is - Trump egyik legfontosabb tanácsadója Paul Manafort volt, aki évekkel korábban - a gyanú szerint - 13 millió dollárért dolgozott a megbuktatott oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics kampányán is. Sokak szerint Firtasz javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Manaforton keresztül csatornázzanak pénzeket a Trump-kampányba, de később a nyomozások nem tudták bebizonyítani, hogy volt-e direkt pénzmozgás ezen a kapcsolaton. Ezzel együtt, mint az ismert, Manafortot idén márciusban 47 hónapnyi börtönre ítélték a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálóbizottság által feltárt adócsalási és külföldi, be nem vallott jövedelmei miatti ügyekben.

Az újabb kapcsolat

Most viszont a Time magazin feltárta, hogy nem Manafort volt az egyetlen kapocs Trump és Firtasz között: a jelek szerint az ukrán gázoligarcha volt az, aki az ügyvédei által begyűjtött, Joe Biden alelnökre és rajta kívül, Robert Muellerre, az orosz beavatkozást vizsgáló volt különleges ügyészre nézve is állítólag terhelő adatokat tartalmazó dokumentumokat eljuttatta Rudy Giulianinak. Utóbbi Trump elnök személyes ügyvédje, aki az amerikai tévékben előszeretettel lobogtatott állítólagos bizonyítékokat Joe Biden ellen - derül ki az Index a tényfeltáró amerikai cikkről készült összefoglalójából.

A jelek szerint pedig ezen dokumentumok miatt kezdett nyomozni Giuliani után a manhattani ügyészség, mely ma már az amerikai lobbitevékenységek megsértésének gyanújával vizsgálja Trump ügyvédjét.

Paul Manafort.
Kép: AFP

Az korábbi feljegyzésekből is kiderül, hogy Giuliani volt az, aki az amerikai elnököt hajszolta, hogy vizsgálják ki Joe Biden fiának, Hunter Bidennek egy ukrajnai üzletét. Az ügy lényege, hogy Ukrajnában valóban folyik nyomozás pénzmosás gyanújával egy 33 millió dolláros üzlet kapcsán, amely azt vizsgálja, hogy a herszoni olajterminált megszerezte az egykori elnök, Viktor Janukovics családi vagyonát kezelő üzletember, Szergej Kurcsenko, aki aztán azt átjátszotta három cég, köztük a Burisma Holding részére. Utóbbi igazgatótanácsában valóban ott ült, mint Hunter Biden.

Ezt aztán vizsgálták is az ukrán hatóságok, de az akkori 2017-ben megválasztott ügyész közölte, sem az idősebb, sem az ifjabb Biden nem sértette meg Ukrajna törvényeit. Maga a nyomozás sem érintette őket, Kurcsenkó és a Burismát birtokló Mikolaj Zlocseszkíj adócsalási, sikkasztási és pénzügyi machinációira irányult. Ezek pedig jóval korábbra nyúltak vissza, mint Hunter Biden megjelenése a cég igazgatóságában. Az ukrán hatóságok ezt többször is jelezték az ügy kapcsán.

Viszont Donald Trump elnök a jelek szerint hitt Giulianinak: egy júliusi telefonbeszélgetésben Volodimir Zelenszkíj ukrán elnöknek azt mondta, hogy jó lenne, ha újraindítaná a nyomozást a Bidenhez közeli ügyben. Majd később befagyasztott egy Ukrajnának utalandó hadisegélyt is, hogy - a feltételezések szerint - nyomást helyezzen az ottani eljárás beindítására, ami végül meg is történt, de érdemben nem jutott arra, hogy az egykori alelnök fia bármilyen bűncselekményt is elkövetett volna.

A telefonbeszélgetés titok is maradt volna, ha egy titkos szolga nem küld feljegyzést a feletteseinek, hogy véleménye szerint a telefonbeszélgetés és a támogatások felfüggesztése azt mutatja, hogy az elnök visszaél diplomáciai hatalmával, hogy politikai ellenfelét lejárassa. Először az amerikai Igazságügyi Minisztérium úgy vette, hogy nem elég megalapozott a dokumentum, de később egy szivárogtatás után, a Demokrata Párt - mely bírja az amerikai képviselőházi többséget - alkotmányos vádemelési eljárást (impeachment) kezdeményezett arra hivatkozva, majd vizsgálóbizottságot állított fel az eset kivizsgálására.

Dmitrij Firtasz jelenleg Bécsben van, házi őrizetben, miután 2014-ben őrizetbe vették Ausztriában. Kiadatási ügye azóta húzódik, az osztrák hatóságok többször visszautasították az Egyesült Államok erre irányuló kérését.