Az Európai Unió lényegében leküzdötte az eurózóna déli államaiban 2010-ben kirobban adósságválságot, amely nem egy ország gazdaságát végveszélybe sodorta - kezdik szerkesztőségi cikküket az Irish Times szerkesztői. A krízis alatt számos barátságtalan kommentátor a közös európai valuta megszűnését, sőt az EU szétesését vizionálta.

Az eurózóna túlélte a válságot, ám további megerősítésre van szüksége, hogy ellenálljon a következő pénzügyi-gazdasági válságoknak. A legfontosabb lépés a bankunió kiteljesítése, amely elválaszthatja egymástól a kormányokat és az országaik bankjait, amelyek egymás kölcsönös hitelezésével kéz a kézben haladhatnak a csőd felé.

Itt a pillanat

Emmanuel Macron francia államfő közös eurózónás költségvetést és pénzügyminisztert is akar, amit a német politikai elit nagyobb része ellenez. Ugyanakkor Macron az Európai Parlamentben a napokban elmondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy Európa egyfajta polgárháborúba keveredhet a politikai értékek terén. Az egyik oldalon a liberális, a másokon az illiberális demokrácia hívei állhatnak.

A francia elnök és Angela Merkel német kancellár a beszédet követően tartott csúcsértekezletén egyetértett abban, hogy szükség van az európai országok további konvergenciájára az értékek, a külpolitika, illetve a gazdasági és pénzügyi irányítás terén. Az Irish Times szerkesztői szerint ezeket a megszólalásokat érdemes szembe állítani az elmúlt év választási eredményeivel, amelyek hosszabb távon Európának is irányt szabhatnak.

Vegyes eredmények

Az alapértékek szempontjából a 2017-es francia és német választások az európai integráció iránt elkötelezett kormányokat eredményeztek, bár a német konzervatív CDU/CSU meggyengült és idegeskedhet az euroszkeptikus pártok erősödése miatt. Ausztriában már más a helyzet: bekerült a radikális jobboldali Szabadságpárt a kormánykoalícióba, Olaszországban pedig idén márciusban jobb- és baloldali euroszkeptikus pártok végeztek az élen.

A legfrissebb választási eredmény Magyarországon született, ahol a nemzeti konzervatív Fidesz, élén Orbán Viktorral, aki letette a voksát az illiberális demokrácia mellett, olyan kampánnyal nyert, amelynek állandó eleme volt a nemzeti ügyekbe "beavatkozó" EU elleni propaganda.

Mi legyen a válasz?

Hogyan kellene válaszolnia az EU-nak arra a kihívásra, amelyet Orbán Viktor támaszt vele szemben? - teszik fel a kérdést az Irish Times szerkesztői. Kiindulópontként hangsúlyozzák: ha az EU jelent valamit, akkor tagállamainak - miközben kiállnak a saját érdekeik mellett - tisztelniük kell a közösség értékeit!

Ha az EU Görögország és más országok (a balti államok, Portugália, Írország) válságának idején ortodox álláspontot foglalt el, azaz kőkeményen megkövetelte a költségvetési fegyelem betartását, a kiadások lefaragását azon az áron is, hogy ez sorozatos nyugdíj- és bércsökkentésekkel járt, akkor hasonlóan ortodox módon kellene fellépnie Magyarországgal szemben az európai alapértékek, a liberalizmus, a demokratikus standardok számon kérésében - vélik az ír sajtóorgánum újságírói.

Célszerű a gazdaság konvergenciájának logikájához hasonlóan kezelni a politikai értékek konvergenciáját is. Ezzel valójában nem történne más, mint hogy az EU számon kérné a tagállamai politikai közösségein a tisztességes politikai viselkedést. Végül is az európai országok ezért hozták létre uniójukat.

A fotó forrása: Pixabay