Németország több regionális fejlesztési pénzt adna azoknak a tagállamoknak, amelyek több bevándorlót fogadnak be. Merkel például február 17-én említette legutóbb, hogy a "szolidaritás nem lehet egyirányú utca" - írja a Financial Times (FT) pénzügyi napilap egy olyan német dokumentumra hivatkozva, amelyet január 25-én kelteztek és a múlt hónap végén köröztettek az uniós tagállamok kormányai között.

Ebben a regionális források felhasználására tett javaslat mellett az is szerepel, hogy a regionális fejlesztési pénzeket kössék alapvető jogállamisági elvekhez, mondván "az EU értékei képezik az unió kohéziójának alapját".

Növekvő aggodalmak

A dokumentumban foglaltak a Financial Times szerint annak a jele, hogy Németországot meglehetősen frusztrálja a magyar és lengyel kormányok, illetve más nettó haszonélvező országok viselkedése, amelyek ugyan haszonélvezői az uniós forrásoknak , de nem fogadnak be migránsokat a 2015-ös menekültválság után elfogadott áthelyezési mechanizmus keretében, amelyet Görögország és Olaszország kisegítésére hoztak létre.

A németek részéről világosan látszik az a törekvés, hogy a következő többéves költségvetést a korábbiaknál jobban kösse az EU politikákhoz és értékekhez, beleértve a migrációt és a jogállamiság kérdését is.

Az EU-ban az FT szerint egyre növekvő aggodalmak figyelhetők meg amiatt, hogy Budapest és Varsó gúnyt űz az EU igazságszolgáltatás függetlenségére és más intézményi rendszerére vonatkozó normáiból.

Az FT által is látott német javaslat szerint az EU strukturális és beruházási alapjai olyan kormányokat támogatnának, amelyek "felelősséget vállalnak azért, hogy befogadják és integrálják a nemzetközi védelemben részesítendő, tartózkodási joggal rendelkező migránsokat". Ez azt is jelenti a pénzügyi lap szerint, hogy a források elosztásánál a figyelem középpontjába nem az adott tagállam tehetőssége állna, hanem inkább forrásokat irányítana át az olyan gazdagabb északi és nyugati tagállamokhoz, amelyek bevándorlókat fogadtak be (különösen Németországba, amely több mint 1 millió migránst fogadott be a 2015-ös válság idején). Az átcsoportosított pénzeket a németek elképzelése szerint azokon a területeken, ahol a bevándorlók beáramlása miatt lakhatási nehézségek alakultak ki, például ingatlanépítésekre, illetve nyelvoktatásra, különböző készségek fejlesztésére lehetne fordítani.

Szijjártó reagált

Szerda délután az MTI közölte is Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a fenti cikkre (amelyet a magyar állami hírügynökség egyébként nem is közölt le - a szerk.). Eszerint a miniszter kifejtette: Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd, a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára. Régóta folyik a vita az Európai Unióban, hogy lehet-e politikai feltételeket kapcsolni az uniós szerződések alapján járó összegek folyósításához. Több tagállam - így Magyarország is - a világossá tette, hogy "ebben a kérdésben semmilyen politikai feltételt, zsarolást nem fogad el, ugyanis az európai források útja nem egyirányú utca".

Magyarország megnyitotta piacait az Európai Unió előtt. Magyarországon számos német, francia, olasz, brit, spanyol, holland vállalat aratott óriási sikereket, számos német, francia, olasz, holland és egyéb vállalat tett szert óriási profitra, és vitte azt ki Magyarországról - érvelt a tárcavezető. Az uniós források nem egy nagylelkű felajánlást jelentenek a nyugat-európai országok részéről, semmilyen politikai feltételt nem támaszthatnak, hiszen nem ajándékról van szó, ez egy szerződés alapján Magyarországnak járó összeg - hangoztatta.

A német európai uniós biztos által is elismert számítás alapján a Közép-Európába érkező kohéziós alapok több, mint 70 százaléka nyugat-európai cégekhez kerül. Michael Roth, a német Külügyminisztérium államtitkára néhány nappal ezelőtt közölte: nem szereti azt a kifejezést, hogy Németország nettó befizető, mert szerinte Németország az Európai Unió nettó nyertese - idézte fel a külgazdasági és külügyminiszter.

Képünk forrása: Pixabay