A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb világgazdasági kilátásokról szóló elemzésében nem változtatott a globális növekedésre vonatkozó várakozásain a tavaly novemberben kiadotthoz képest. Eszerint a világgazdaság növekedése az idei 3,3 százalékról 2018-ra 3,6 százalékra gyorsulhat. A nemzetközi szervezet azonban rámutat: ez az ütem még mindig a válság előtti két évtized 4 százalék körüli történelmi átlaga alatt marad.

A nemzetközi szervezet szerint az elmúlt hónapokban mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságoknál látszott némi biztató jel a gazdasági növekedés fellendülésére: például javult a fogyasztói és az üzleti bizalom. Ennek hatását azonban az emelkedő olajárak és kamatok valamelyest kioltják, bár a magasabb nyersanyagárak néhány feltörekvő gazdaságnak jól jön.

Kapcsolódó

A mérsékelt lendület idén és jövőre a már folyó és várható - főleg kínai és amerikai - költségvetési intézkedéseknek, valamint a lazább eurózónás költségvetési politikáknak köszönhető - állapítja meg az OECD elemzése.

A világkereskedelem nagyon gyenge volt 2016-ban a 2 százalék körüli bővülésével, az utóbbi időszak adatai viszont némi javulást jeleznek Ázsiában. Ezzel együtt a kereskedelem bővülése továbbra is a válság előtti ütem alatt marad várhatóan.

Az infláció a legtöbb országban emelkedik a magasabb energiaárak következtében az OPEC tavaly novemberi, olajkitermelés visszafogásáról szóló megállapodást követően. Mindezek ellenére a fejlett gazdaságokban a pénzromlás üteme alacsony marad.

Ugyanakkor a fogyasztás, a beruházások, a kereskedelem és a termelékenység messze van még attól, hogy erőteljesnek lehessen nevezni, a növekedés lassú, az egyenlőtlenség pedig nőtt.

Reálnövekedés (év/év, százalék)
Régió20172018
Világgazdaság3,33,6
USA2,42,8
Eurózóna1,61,6
Németország1,81,7
Franciaország1,41,4
Olaszország1,01,0
Egyesült Királyság1,61,0
Japán1,20,8
Kína6,56,3
India7,37,7
Brazília01,5
G203,53,8
A világ többi része2,73,2
Forrás: OECD

Marad a mérsékelt növekedés

Az OECD szerint a legtöbb fejlett gazdaságban a növekedés a mostani mérsékelt tempóban bővül majd. Az USA gazdasági növekedése gyorsulhat, idén 2,4, jövőre 2,8 százalékkal. Ez a prognózis a novemberi előrejelzéshez képest idén 0,1 százalékponttal jobb, míg a jövő évben 0,2 százalékponttal lassabb ütemet mutat. A növekedést a háztartások vagyonának növekedése és az energiatermelés fokozatos fellendülése segítheti, de a várható költségvetési lazítás is további lendületet adhat a gazdaságnak - főleg jövőre. A kormány által beharangozott gazdaságpolitikai intézkedések (költségvetési költekezés, adóreform, szabályozások változtatása, kereskedelem) minden bizonnyal jelentős hatással lesznek a növekedésre az OECD elemzői szerint.

Az eurózóna gazdasága a jelenlegi mérsékelt tempóban bővülhet. Az OECD csak a 2018-as növekedésen rontott 0,1 százalékpontot. Az eurózóna bővülését az alkalmazkodó monetáris politika és a következő évek mérsékelt költségvetési lazításai segíthetik. A nemzetközi szervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy Európában van tere az ambiciózusabb és hatékonyabb költségvetési kezdeményezéseknek. Bár az üzleti környezet javulása optimizmusra adhat okot, néhány tagállamban a nemteljesítő hitelek nagy aránya és a munkaerő-piaci helyzet (magas munkanélküliség, különösen a fiatalok körében) ront a gazdasági kilátásokon. Az infláció ugyan gyorsult a valutaövezetben a magasabb energiaárak miatt, de ez nem elég ahhoz, hogy a maginflációt is tartósan megemelje.

Az Egyesült Királysággal kapcsolatban a nemzetközi szervezet megjegyzi, hogy a brit gazdaság idén a novemberi előrejelzésnél 0,4 százalékponttal gyorsabban növekedhet, de 2018-ban 1 százalékra lassul az ütem, miután az emelkedő infláció nyomás alatt tarja a reál gazdaságot, a fogyasztást, miközben az üzleti hangulat is romlik Nagy-Britannia jövőbeli kereskedelmi kapcsolatai körüli bizonytalanságok miatt.

Kína előrejelzésén kicsit javított ugyan a nemzetközi szervezet, de Ázsia legnagyobb gazdasága lassul, a tavalyi 6,7 százalékról idén 6,5, jövőre 6,3 százalékra. Brazília estében az emelkedő nyersanyagárak és az inflációs nyomás enyhülése segíti a gazdaság fellendülését a tavalyi mély recesszió után, Oroszország és más nyersanyagtermelő ország esetében pedig a rövid távú kínálati korlátozások mérséklik a magasabb olajárak termelésre gyakorolt pozitív hatását. Indiában viszont a növekedés lendülete töretlen marad a következő két évben a kulcsfontosságú reformok végrehajtásának és az állami szektor jelentős bérnövekedésének köszönhetően.

Javulás a felszínen

Az OECD mindezek mellett komoly kockázatokra is figyelmeztet. A nemzetközi szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a pénzpiaci stresszt jelző indikátorok általában javultak az egy évvel korábbi helyzethez képest, az felszín alatti feszültségek fokozódtak. Bár a kockázatok lehet hogy nem következnek be azonnal, de továbbra is fennáll a veszélyük és egy nagy sokkhullám, vélhetően egymással kölcsönhatásban, a fellendülést is megszakíthatja.

Az OECD szerint úgy tűnik, hogy piaci várakozásokban megjelenő optimizmus elszakadt a reálgazdasági kilátásoktól. Az eszközárak jelentős növekedést mutattak az elmúlt hat hónapban annak ellenére, hogy a nominális kamatok és a hosszú távú nominális és reál GDP-várakozások alig változtak. A vállalati profitvárakozásokat sem az eurózónában, sem az Egyesült Államokban nem vizsgálták felül ezalatt az idő alatt, a piaci bizalomban bekövetkezett javulás szintén ellentétben áll a fogyasztás és a beruházások lassú bővülésével, valamint a termelékenység növekedésének lassulásával és a fennálló egyenlőtlenséggel.

A kamatkörnyezetben 2016 közepétől bekövetkezett fordulat szintén növeli a pénzpiaci volatilitás kialakulásának kockázatát. Bár a monetáris politika normalizálódása üdvözlendő, az erre adott pénzpiaci reakciók nem feltétlenül lesznek zökkenőmentesek. A pénzpiaci várakozások nagy eltérést mutatnak a nagy fejlett gazdaságok rövid távú kamatara vonatkozóan és ez az olló a következő években tovább nyílhat. Ez pedig növeli a pénzpiaci feszültségeket és a volatilitást, különösen a devizapiacokon, amely szélesebb körű pénzügyi instabilitáshoz vezethet.

Egyes fejlett gazdaságokban - például Ausztráliában, Kanadában, Svédországban és az Egyesül Királyságban - a hirtelen megugrott ingatlanárak szintén a sérülékenység jelei lehetnek. A korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy az ingatlanárakban bekövetkező hirtelen emelkedés gazdasági válság előjele lehet - figyelmeztet az OECD. A nemzetközi szervezet emellett azt is megjegyzi, hogy bár az elmúlt időszakban lassabb volt a lakossági hitelek felhalmozódása, a jelzáloghitelek aránya sok országban még mindig magas.

A feltörekvő gazdaságoknál is nagy a kockázat, főleg a vállalati adósságból, az egyre növekvő nemteljesítő hitelállomány és a külső sokkokkal szembeni sérülékenység miatt. Az OECD a kockázatok szempontjából kiemeli Kínát, ahol a magánszektor hitelállományában gyors növekedés következett be, az eladósodottság relatíve magas, amelyet a globálisan alacsony kamatkörnyezet ösztönzött. Sok feltörekvő gazdaság emellett árfolyamkockázatoknak is ki van téve, annak ellenére, hogy számos egyéb tényező ellenállóbbá tette őket az elmúlt időszakban.

Újabb kockázatok a láthatáron

Sok országban a monetáris politika és a politikai irányok körüli bizonytalanság is nagy. Az OECD megjegyzi, hogy sok országban új kormány van, vagy választások előtt állnak, vagy koalíciós vagy kisebbségi kormányzás van. Általánosságban a nemzeti kormányokkal szembeni bizalmatlanság, valamint a szavazók politikai rendszerekbe vetett bizalmának csökkenése sok országban nehezebbé teszi az olyan intézkedések végrehajtását, amelyek révén erős és befogadó növekedést lehet elérni. Emellett a növekvő egyenlőtlenségek, a társadalmi méltányosság miatti egyre nagyobb aggodalmak szintén aláássák a kormányokba vetett bizalmat. Ezek a feszültségek pedig kiszámíthatatlanságot eredményeznek egyebek mellett például a reformok végrehajtása terén - figyelmeztet az OECD.

Mindehhez még hozzájönnek a globális kereskedelem irányával kapcsolatos bizonytalanságok is, részben, mert a fejlett gazdaságokban csökken a társadalmi támogatottsága. Az OECD ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi kereskedelmi nyitottságban történő visszalépés költséges lehet, miután sok országban a munkahelyek jelentős része a globális értékláncokhoz kötődnek. A nagy globális kereskedő gazdaságokban (Európa, USA és Kína) a kereskedelmi korlátok (például vámok) visszaállításának jelentős negatív hatása lenne a kereskedelemre és a GDP-re, főleg a korlátokat visszaállító országokban - hangsúlyozza a nemzetközi szervezet.

Kezelni kell a kockázatokat

A gazdaságpolitikai intézkedéseknek kezelniük kell a kockázatokat, erősíteni a növekedést és biztosítani annak befogadóbb jellegét. Azoknak az országoknak, amelyeknél erre van lehetőség, ki kellene használniuk a költségvetési mozgásteret hatékony, keresletet ösztönző fiskális intézkedések végrehajtására, az adóbevételekkel és a kormányzati költésekkel pedig a hosszú távú növekedést és az egyenlőtlenség csökkentését kellene támogatniuk.

Az alacsony növekedési csapdából való kitörés nagyobb politikai elköteleződést követel meg a befogadó növekedést ösztönző strukturális reformok végrehajtása terén. Ezek mentén az intézkedéseket össze kellene hangolni készségek fejlesztésével, a verseny és kereskedelem előtti akadályok elhárításával, a munkaerő-piaci intézkedések javításával olyan módon, hogy emelkedjenek a jövedelmek és az intézkedések pozitív hatásaiból szélesebb rétegek részesüljenek.

Az OECD szerint az erősebb növekedési környezet az ellenállóképességet is növelné. A szervezet szerint az országoknak szükséges egy korai riasztó rendszer és felügyelet, fontos a makroprudenciális eszközök megfelelő használata és a nemteljesítő hitelek menedzseléséhez hatékony megoldások támogatása. Továbbá fontos a tőke, az áruk és szolgáltatások számára a nyitott és transzparens globális piacok fenntartása is - hangsúlyozza a szervezet.