Bízom benne, hogy az augusztus közepétől október végéig terjedő időszakban valamikor meg tudunk állapodni az IMF-fel - mondta Varga Mihály, a kormány főtárgyalója a Reutersnek. A folyamat lehet hosszabb vagy rövidebb a tárgyalások menetétől függően, de lezárása ezen az időhatáron belül várható. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy piaci becslések szerint Budapest 15 milliárd eurós hitelszerződést akar kötni a Valutaalappal.

Arra a kérdésre válaszolva, miszerint neki személyesen milyen fontos ez az ügy, azt felelte: elkötelezett a megállapodás iránt, és bizonyos szempontból személyes kudarcként élné meg, ha Magyarország nem tudna egyezségre jutni az IMF-fel.

Amint arról beszámoltunk, Varga szerdán azt közölte, hogy az Országgyűlés legkésőbb július 12-én fogadja el a jegybanktörvény-módosítást, és így másnaptól, "13-ától kezdve bármikor" megkezdődhetnek a tárgyalások. Minderről azt követően beszélt, hogy Christine Lagarde IMF-főnök a magyar kormányt és az MNB elnökét arról tájékoztatta, hogy a jegybanktörvény módosításának parlamenti elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Valutaalappal.

E hírek nyomán szerdán gyengülésből erősödésbe váltott a forint, és pozícióját csütörtök reggel is őrizte: negyed 9 tájban 286,20 körül állt az euró egysége.

Érzékeny búcsú az unortodox lépésektől

A Reuters technokrata szakemberként mutatja be Varga Mihályt a külföldi olvasónak, aki Orbán Viktor Fidesz pártjának nehéz súlyú politikusai közé tartozik. A befektetők reményei szerint képes lesz végre sínre tenni a magyar kormány megállapodást az EU-val és az IMF-fel a régen várt finanszírozási programról.

A magyar adósságok nagy részét hitelező befektetők arra számítanak, hogy az IMF-megállapodás véget vet az évek óta tartó unorthodox gazdaságpolitikának, amely mélyen aláásta az ország iránti piaci bizalmat. Emellett a jegybanktörvényről folytatott vita tartotta magasan a magyar kötvények hozamát.

Mi lesz a főétel és mi lesz a köret?

Varga elmondása szerint Magyarország olyan rugalmas hitelmegállapodást akar kötni, amilyenben Lengyelország állapodott meg a Valutaalappal, szemben a készenléti hitelkerettel, amelyről Románia kötött egyezséget az IMF-fel. Szakértők korábban kijelentették, hogy Magyarországnak az utóbbi típusú, az előbbinél keményebb feltételekkel kínált támogatásra lenne szüksége. Elemzők szerint a magyar gazdasági helyzete rosszabb, mint a lengyelé, ezért nem jogosult a rugalmas hitelprogramra.

Varga nem zárta ki, hogy a kormány belemenne a készenléti megoldásba is - bizonyos feltételekkel. Amikor arról kérdezték, hogy ragaszkodnak-e a rugalmas hitelkerethez, úgy válaszolt, hogy látniuk kell a feltételeket. A kérdés az, milyen körítést látunk a tányéron a főétel mellett -fogalmazott. Az IMF szakértői korábban jelezték, hogy végül is egy készenléti megállapodás részleteit sem feltétlenül kell lehívnia a hitelfelvevőnek. (A rugalmas program lényege, hogy a hitelnyújtás csupán egy lehetőség, amivel nem élnek a felek.)

Nem tabu az egykulcsos jövedelemadó?

Egyes elemzők szerint Budapest csak akkor köt megállapodást a Valutaalappal, ha a piaci nyomás miatt nem tehet mást. Felhívják a figyelmet arra, hogy a tárgyalásokat megnehezítheti a kormány ragaszkodása a hírhedt egykulcsos személyi jövedelemadóhoz és más egzotikus megoldásokhoz, például a 2013-tól életbe léptetni tervezett új pénzügyi tranzakciós adóhoz. Utóbbiakkal tömik be a költségvetésen tátongó lyukakat, miközben elkerülik a lakosságot közvetlenül terhelő kemény megszorításokat.

Arra fogjuk kérni az IMF-et, hogy nézzük meg milyen eredményeket hoz az egykulcsos adórendszer 2013-ban, és ennek tudatában térjünk vissza arra, hogy szükség van-e bármilyen változtatásra - fejtegette Varga. A főtárgyaló nem állítja, hogy ezt az adófajtát kőbe vésték, de fontos pillére a magyar gazdaságpolitikának, ezért türelmet kérnek mindenkitől - beleértve ebbe az adófizetőket és a nemzetközi szervezeteket is -, hogy kiderüljön, hogyan működik.

Terepszemlét tartott a főhitelező

Varga megerősítette a hírügynökségnek, hogy a 15 milliárd eurós keretről szóló piaci várakozások közel járnak a kormány szándékaihoz. Ugyanakkor erről egyelőre nem született döntés, megvárják, hogy a hitelezők mit ajánlanak. A Reuters májusi elemzőzi becslésének mediánja adta ki a 15 milliárdos összeget. A megállapodás csökkenteni fogja a magyar adósságok kamatait - mondta a főtárgyaló -, továbbá az ország kiszolgáltatottságát az eurózóna válságának.

Magyarország nem tárgyal külföldi befektetőkkel devizakötvények kibocsátásáról - tette hozzá. Hangsúlyozottan személyes véleménye szerint az IMF-fel kötött egyezség nagyban elősegítené az ilyen típusú hitelfelvételt. A külföldi kézben lévő magyar adósságok összege új csúcsot ért el idén, miután a befektetők abban bíznak, hogy létrejön az IMF-megállapodás.

A legnagyobb szeletet, 61 milliárd dollárt (48,8 milliárd euró) a Templeton Global Bond Fund tart a kezében. Varga Mihály megerősítette, hogy az alap vezetője, Michael Hasenstab az elmúlt két hétben Magyarországon járt, és találkozott bankárokkal, illetve kormányzati tisztviselőkkel.