Donald Trump az USA megválasztott elnöke azt ígérte a választási kampányban, hogy eltörli a Dodd-Frank pénzügyi szabályozási reformot, amelyet a 2008-as pénzügyi összeomlás nyomán az Obama-adminisztráció vezetett be. A törvény célja az, hogy a szigorú előírásokkal megelőzze egy hasonló pénzügyi válság kirobbanását.

A Wall Street-i bankárok vegyes érzelmekkel fogadják a drasztikus intézkedés lehetőségét - derül ki az AFP tudósításából. Az idegességet fokozhatja, hogy Trump átadás-átvételi teamje úgy nyilatkozik, hogy az ígéretnek megfelelően Dodd-Frank-törvényt új jogszabályokkal fogják helyettesíteni. A cél a hitelezés, és ezzel gazdasági növekedés ösztönzése.

Kapcsolódó

Mi jöhet?

A részletek nem ismeretesek, de a pénzügyi ágazat Trumphoz közel álló köreiből származó információk szerint szóba jöhet a törvény nyomán létrejött Consumer Financial Protection Bureau fogyasztóvédelmi szervezet ellenőrzési jogainak korlátozása, illetve a regionális bankok működésére vonatkozó szabályok lazítása.

Emellett megváltozhatnak azok a feltételek, amelyek alapján egy-egy pénzintézetet a pénzügyi rendszer szempontjából kritikusnak minősítenek (SIFI), más szóval amelyek alapján eldöntik, melyik bank túl nagy ahhoz, hogy az állam tétlenül nézhetné a csődjét. A bankárok nem szeretik ezt a meghatározást, mert az állam az átlagosnál szigorúbban ellenőrzi a SIFI kategóriájába eső bankokat.

Nagy változás

Az AFP forrásai szerint a legnagyobb változás az úgynevezett Volcker-szabály eltörlése lehet. Ez megtilt bizonyos saját számlás befektetéseket a bankoknak, azaz azt, hogy a pénzintézetek betéteseik pénzét felhasználva kockázatos üzleteket kössenek. A szabály szellemének megfelelően ezt csak olyan ügyfeleik pénzével tehetik, akik kifejezetten nagy hasznot ígérő, ám rizikós befektetésekkel bízták meg őket.

A Volcker Rule emellett azt is szabályozza, hogyan vehetnek részt a bankok bizonyos befektetési alapok finanszírozásában. Ennek a szabálynak szintén az a célja, hogy távol tartsa a betéteket kezelő pénzügyi szervezeteket a kifejezetten kockázatos tevékenységet végző pénzügyi szolgáltatóktól.

Nem, de...

A pénzügyi ágazat szereplői sokat panaszkodnak a Dodd-Frank-törvényre. Úgy gondolják, hogy visszafogja az ágazatot, gyengíti a hitelezést, amivel közvetve akadályozza a reálgazdaság növekedését és a munkahelyteremtést.

Így nem csoda, hogy a bankok részvényei emelkedtek, miután a Donald Trump megnyerte az elnökválasztást. Az ágazat KBW indexe 7,5 százalékkal ugrott meg a republikánus jelölt váratlan győzelmét követő egy hétben.

A válságért a bankokat okoló kisemberek - ezen belül a Trumpot hatalomra segítő rétegek - azonban egyetértenek a pénzügyi rendszer reformjával, amelyet a Wall Street-i nagybankok megregulázásaként fognak fel. Ezért kommunikációs szakértők szerint nehéz lenne a Dodd-Frank-törvény ellen fordítani a közhangulatot.

Óvatosan!

Mindent egybevetve a Wall Street-i bankárok is csak a reform módosítására számítanak, nem a jogszabály teljes eltörlésére. Már csak azért is, mert a bankok milliókat költöttek arra, hogy kockázatkezelő rendszereiket hozzáigazítsák a Dodd-Frank-törvény előírásaihoz. Ez az ablakon kidobott pénz lenne, ha a törvényt teljesen visszavonnák.

A szakembereket az is óvatossá teszi, hogy sok mindent láttak már a politikusoktól. A republikánus párt például annak idején megszavazta a Glass-Steagall-szabályt is, amely szétválasztotta a kereskedelmi és a befektetési bankokat, hogy elkülönítse a többé és a kevésbé kockázatos tevékenységet végző pénzintézeteket egymástól.

Aztán a kilencvenes évek végére újra lehetővé tették a kétféle kereskedelmi és a befektetési banki szolgáltatás összefonódását. A szakértők azután részben erre vezették vissza a 2008-as összeomlást, hiszen utat nyitott a kis kockázatú betétek kockázatos befektetése előtt.