Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Közleményében Donald Trump úgy fogalmazott: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, "megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést".

Az elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. "Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével" - idézi az elnök közleményét az MTI.

A közleményt percekkel azt követően adta ki a Fehér Ház, hogy a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Mike Pompeo bejelentette az amerikai kormány döntését. "Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést" - fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Pompeo azt hangoztatta: a szerződés megsértésével "Oroszország európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe". Hozzáfűzte, hogy: "kötelességünk erre megfelelő választ adni".

"Az országokat felelősségre kell vonni, ha megszegik a szabályokat" - fogalmazott a külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja szerint "Oroszország kockára tette az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit".

Leszögezte: az Egyesült Államok "bőséges időt" biztosított Oroszországnak, hogy visszatérhessen a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez.

Újraindul a fegyverkezési verseny?

Az amerikai képviselőház elnöke, Nancy Pelosi szerint az Egyesült Államok várható kivonulása az INF-szerződésből fegyverkezési versenyt eredményezhet. Pelosi újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett "aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást" is. A házelnök egyúttal elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. A demokrata párti politikus "arcátlannak" nevezte az orosz magatartást.

Nancy Pelosi felszólította az amerikai kormányzatot, hogy a Moszkvának adott hat hónapot arra használja fel, hogy NATO-partnereivel tárgyaljon a szerződés esetleges megmentésének lehetőségeiről. Ezzel az Egyesült Államok Pelosi szerint elkerülheti, hogy "veszélyes fegyverkezési versenybe" bonyolódjék.

Közben Donald Trump elnök a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy olyan új megállapodás tető alá hozásában reménykedik, amely jobb az eddiginél, és amelyet mindenki tiszteletben tart. A jelenlegi szerződésről így fogalmazott: "az egyik oldal nem tartotta be, mi ugyan betartottuk, de a másik oldal nem".

Amerikai atomrakéták Lengyelországba?

Nem lehet kizárni, hogy a béke biztosítása érdekében amerikai atomrakétákat telepítsenek Lengyelország területére, annak ellenére sem, hogy ez szakítást jelentene a NATO-Oroszország alapszerződéssel - jelezte a lengyel külügyminiszter egy nyilatkozatában, amelyet a Der Spiegel című német hírmagazinnak.

Jacek Czaputowicz a Der Spiegelnek elmondta, hogy Lengyelország, a három balti ország és Románia erősebben tart Oroszországtól, mint Európa nyugati részének államai. Ezek az országok tudják, hogy Moszkva "csak az erő nyelvét érti". Ezért erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában, Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre.

"Nincs miért azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek nem tudják a jövőben is biztosítani a békét" - fogalmazott az orosz vezetés tevékenységével szemben kritikus konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa. "Európai érdek, hogy amerikai csapatok, és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen" - mondta Jacek Czaputowicz.

Amerikai atomrakétákat Lengyelországban "egyáltalán nem kívánunk, de minden attól függ, hogy Oroszország miként viselkedik a jövőben, hogy folytatja-e agresszív fegyverkezési politikáját" - mondta a miniszter a Der Spiegel digitális formátumban pénteken kiadott, nyomtatott változatban szombaton megjelenő számában, hozzátéve, hogy a NATO közösségének együtt kell ebben az ügyben.

Reagáltak az oroszok

Az ügyre reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken azt mondta: Oroszország fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre abban az esetben, ha az Egyesült Államok végül kilép az INF-ből.

Szerinte az Egyesült Államok kivonulása az egyezményből mindössze csak egy része annak az átfogó amerikai tervnek, hogy hatalmas mennyiségű nemzetközi megállapodást felmondjanak, illetve kilépjenek ezekből. Ezért nem az a kérdés, hogy Oroszország hibáztatható-e az INF-szerződés megsértéséért - idézi a külügyi szóvivőt az MTI híre alapján a hvg.hu.

A szerződés

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Donald Trump és közvetlen munkatársai, köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó régóta fenntartásait hangoztatta a megállapodással kapcsolatban, bár az INF-szerződés miatti amerikai csalódottság régebbi keletű.
Már 2014-ben Barack Obama, akkori elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartja be a szerződés kötelezettségeit.