Donald Trump elnökké választását követően Frauke Petry, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt elnöke még Marine Le Pen és a holland Geert Wilders oldalán Koblenz városában a jelenlegi európai rendszerek elsöprését jósolta. Három hónappal később azonban már úgy tűnik, Petry és pártja elvesztette támogatóinak harmadát és az AfD belső háborúba süllyedt, mindennek eredményeként pedig a héten a párt elnöke lemondott arról a lehetőségről is, hogy az AfD-t a párt csúcsjelöltjeként az idei német választásokon vezesse - írja a Bloomberg.

Pedig a párt pár éve még komoly fenyegetést jelentett Angela Merkel kancellárra és pártjára, a kereszténydemokraták vezette koalícióra. Bár több dolog hozzájárult az AfD hanyatlásához, kétségtelenül segített ebben a folyamatban a migrációs válság enyhülése is, hiszen ez volt az az ok, ami rekord magasságokba repítette az elmúlt évben a támogatottsági mutatókat, illetve az, hogy a németek elfordultak a populista üzeneteket hiredetőktől, látva a Trump-adminisztráció ténykedését - vélekedett a Bloomberg szerint Werner Patzelt a drezdai műszaki egyetem politikatudományi professzora.

Kapcsolódó

Szerinte Trump első napjai megmutatták, hogy "nem elég hatalomra kerülni populista üzenetekkel", a realitás sokmindennek útját állja. Továbbá Merkel pártjának és szövetségeseinek is szinte 180 fokot vett a menekültpolitikája anélkül természetesen, hogy ezt deklarálták volna - teszi hozzá a professzor.

Fordulat kellene

Az AfD minden bizonnyal most megpróbál majd fordítani ezekeken a folyamatokon a hétvégi kongresszusán, Kölnben, ahol - mintegy négyezer rendőr védelme mögött - megtárgyalják a szeptember 24-i választásokra készített programot, és a tervek szerint döntenek arról, hogy ki vagy kik lássák el az úgynevezett csúcsjelölt feladatát, azaz hogy ki vagy kik vezessék a pártot a választási kampányban. Az esemény ellen várhatóan több ezren tüntetnek is majd Kölnben.

Petry a párt kongresszusa előtt egy videóüzenetben hangsúlyozta, hogy az AfD-nek a rendszerkritikus, "fundamentális ellenzékiség" helyett a "reálpolitika" irányát kell követnie. Szerinte a pártot erősen megviseli az egységes stratégia hiánya, és ha a kölni kongresszuson nem sikerül kijelölni az irányt, az a veszély fenyeget, hogy egy "kisebbség" demokratikus döntés nélkül a fundamentális ellenzékiség felé "kényszeríti" a pártot, ami "elriaszthatja" a "polgári szavazókat".

Az MTI szerint Petry egyébként indul a Bundestag-választáson, egy szászországi egyéni választókerületben, amelyet valószínűleg el is nyer majd. A német sajtó első értékelései szerint önkéntes visszavonulása a csúcsjelölti pozíció körül hónapok óta zajló küzdelemben azt jelezheti, hogy megerősödnek azok a leginkább nemzeti konzervatívként jellemzett erők, amelyek ellenzik, hogy kizárják a pártból a türingiai tartományi szervezet vezetőjét, Björn Höckét. Őt az elnökség azért akarja kizárni, mert egy beszédében "180 fokos fordulatot" sürgetett a holokausztra vonatkozó német emlékezetpolitikában.

Nagyott esett az AfD népszerűsége

A 2013-ban alapított AfD kezdettől fogva Angela Merkel kancellárral, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetőjével szemben, és a 2005 óta hivatalban lévő kormányfő politikájának alternatívájaként fogalmazza meg törekvéseit.

A Bloomberg szerint közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a CDU által vezetett koalíció jelenleg 34-36 százalékon áll az SPD 30-32 százalékos támogatottságával szemben. Az AfD támogatottsága viszont 8-10 százalék körül jár jelenleg, szemben a 2016 eleji 15 százalékkal. A populista párt viszont a támogatottságának visszaesése ellenére még mindig bejutna a Bundestagba.