Miután a londoni parlament szeptember 3-án újrakezdi ülésezését, az EU-ban maradást vagy legalábbis az EU-val kötött válási megállapodás alapján végrehajtott brexitet akaró képviselők szinte biztosan bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Céljuk az lesz, hogy megbuktassák Boris Johnson alig egy hónapos kabinetjét, s ezzel elkerüljék az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kizuhanását (kemény brexit) az EU-ból október 31-én, a brexit határidejének napján - kezdi a lehetséges politikai forgatókönyveket fürkésző cikkét a Financial Times.

A kormányfő és tanácsadói - élükön Dominic Cummings kommunikációs szakemberrel, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a 2016-os függetlenségi népszavazáson a várakozásokra rácáfolva a Leave győzött a Remainnel szemben - úgy gondolják: ki tudják védeni a fenyegetést, amelyet a parlament jelent keménybrexit-terveikkel szemben. A lényeg az lenne, hogy ha a a kormány elbukja a parlamenti bizalmi szavazást, Johnson ügyvezetőként a hivatalban maradna október utolsó napjáig, amikor az ország automatikusan kilép az EU-ból.

Kapcsolódó

Forgatókönyvek

Az első kérdés, amelyre az őszi dráma előtt választ kell keresnünk, hogy túlélheti-e a Johnson-kormány a bizalmatlansági indítványt. A kormány egyfős többséggel rendelkezik a parlamentben, ami gyorsan nullára olvadhat, ha Philip Lee, a második népszavazást támogató kevés konzervatív politikus egyike átlép a Liberális Demokratákhoz. Sok Remain-párti tory politikus azt állítja, hogy tartózkodna egy ilyen szavazáson vagy a kormány ellen voksolna, ám azzal, hogy a saját kormánya ellen szavazna, lezárná politikai karrierjét. Akadhatnak köztük azonban olyanok, akik fontosabbnak érzik a kemény brexit megállítását, mint saját politikai túlélésüket.

Lemondana-e Johnson?

Nagy-Britanniának nincs írott alkotmánya, ám a szokásjog alapján annak a miniszterelnöknek, aki elveszt egy bizalmatlansági indítványt, le kell mondania. Úgy tűnik, Johnson teamje kész figyelmen kívül hagyni ezt a konvenciót. A Downing Streeten dolgozó tisztviselők egy része szerint nevetséges azt hinni, hogy az alig több mint egy hónapja megválasztott miniszterelnök félreállna, ha a parlament leszavazná. Ez ellen, ha nem csupán blöff, csak a politikai nyomás eszközével léphetnének fel Johnson ellenfelei.

A bizalmatlansági szavazás után 14 nap áll a parlament rendelkezésére ahhoz, hogy új kormányt válasszon. A Remain pártján álló képviselők azt remélik, hogy ez alatt az idő alatt össze tudnak ütni egy nemzeti egységkormányt, amelynek egyetlen feladata lenne, az, hogy kormányfője további halasztást kérjen az EU-tól a brexitre azzal az indokkal, hogy előrehozott választást akarnak tartani az országban. Uniós források szerint ezt vagy egy újabb népszavazást elég indoknak tartanának ahhoz, hogy hozzájáruljanak a hosszabbításhoz.

Mikor lehet a szavazás?

Ha nem sikerül ezt az új kormányt megalakítani, akkor a 14 napos átmeneti időszak után 25 napon belül kell kiírni az új parlamenti szavazást. A pontos napot a miniszterelnök választja ki, pontosabban a királynő határozza meg az ő javaslata alapján. Mivel Johnson kemény brexitet akar, ügyvezető kormányfőként arra kérné az ország államfőjét, hogy október 31. utáni időpontra írja ki annak időpontját. Ezzel szemben jogi kifogások merülhetnek fel - ismert jogászok már mérlegelik is a lehetőségeket -, de az alapszabály az, hogy a választás napját a Downing Street határozza meg, és kevés jogi útmutatót találhatunk arra nézve, mi következhet ezután.

A választás fő témája a brexit lenne. Cummings az emberek és a politikusok csatájának igyekezne beállítani a meccset, amelyben a Leave támogatói állnának szemben azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik a kormány ellen szavaztak, és meg akarják akadályozni a brexitet. A Liberális Demokraták következetesen a Remain mellett, illetve ha a szavazás a kilépés után lenne, akkor az EU-s visszalépés mellett kampányolnának. A Munkáspárt mellébeszélne, azaz főként belpolitikai ügyekben igyekezne támadni ellenfeleit.

Ha a szavazás novemberben lenne, akkor Johnson a toryk élén bízhatna abban, hogy begyűjti minden Leave-szavazó voksát (háttérbe szorítva a Brexit Pártot), ami a győztes mindent visz elvére alapuló választási rendszerben (ahol az első helyen álló induló nyer a választókerületeken akkor is, ha csak 20 százalékot kap, de ellenfelei megosztottak) elég lehet a választási sikerhez. Ugyanakkor ha a kemény brexit nagy gazdasági bajt hozna, akkor romolna a toryk esélye. Ha viszont nem, akkor azt mondhatnák: lám, lám nem lett igazuk a bajjal riogatóknak.

Kilépnek vagy nem lépnek ki?

Ha semmi sem változik október 31-ig, akkor az Egyesült Királyság - ha van kormánya, ha nincs - ezen a napon automatikusan elhagyja az EU-t, mégpedig válási megállapodás nélkül. Ezt csak Johnson vagy egy másik miniszterelnök akadályozhatná meg azzal, hogy további halasztást kér a kilépésre. A Remain-párti parlamenti képviselőknek nincs módjuk kierőszakolni a választást.

Van ugyan egy olyan szabály, amely szerint a köztisztviselők nem hajthatnak végre jelentős politikai változtatásokat választási kampány idején, ami kétségtelenül igaz az EU-s kilépésre, azonban ez megint csak egy szokás, nem törvény. A Johnson-kormány tisztviselői világossá tették, hogy ezt a konvenciót sem tartanák be. Ehelyett minden erejükkel azon vannak, hogy mindent megtegyenek a brexit végrehajtása érdekében.