Végzetes brit-orosz harapófogóba kerülhet az EU

A brexit utáni Egyesült Királyság és Oroszország sok szempontból hasonló helyzetbe kerül. Az Európai Unió két végén lévő, periferiális nagyhatalmakká válnak, amelyeknek óhatatlanul lesznek közös érdekeik a kontinentális Európával szemben. Ennek nagyon rossz vége is lehet.
Komócsin Sándor, 2019. november 4. hétfő, 07:08
Fotó: Getty Images

Az Egyesült Királyságban élő volt orosz kémek elleni orosz titkosszolgálati akciók miatt pillanatnyilag nem éppen fényes brit-orosz viszony elfedi, hogy a két ország hamarosan nagyon hasonló helyzetbe kerül - kezdi elemzését Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető publicistája. A brexit után jól láthatóvá lesznek a hasonlóságok, amiért van oka aggódni, mint Nagy-Britanniának, mind az EU-nak.

Az Egyesült Királyság és Oroszország is az európai kontinens szélén helyezkedik el. Részben emiatt mindkét országnak kettős identitása van: részben európai, részben valami más. Oroszország területének négyötöde Ázsiában fekszik, a brit birodalom Európán kívül épült, és még ma is erősek a britek kapcsolatai az "angloszférával", azaz Észak-Amerikával, Ausztráliával és Dél-Ázsiával. Így a brexit után mindkét ország olyan jelentős európai hatalom lesz, amely kívül van az EU-n.

Közös érdek

Miután Európa perifériáján vannak, hagyományos érdekazonosságuk, hogy az európai kontinenst ne uralja egyetlen nagyhatalom. Ez magyarázza, miért váltak egymás szövetségesévé a napóleoni háborúk és a két világháború idején. Mindkét ország a második világháborúban aratott győzelmére építi modern identitását és mindkettő nemzeti tudatát erősen befolyásolja az elvesztett birodalmi nagyság utáni nosztalgia.

A briteknek ebben a párhuzamban az a rossz hír, hogy hosszú időre megromolhat a viszonyuk a kontinentális Európával, és a szigetországban a megkeseredett nacionalizmus válhat az uralkodó politikai hangulattá. Az EU-nak az rossz hír, hogy két dühös, ellenséges szomszéd harapófogójába kerülhet, amelyek erősek és sok lehetőségük van, hogy keresztbe tegyenek az uniónak. Nagy-Britanniát persze liberális gazdasági és politikai hagyományai inkább Nyugat-Európához kötik, mint Oroszországhoz, így kisebb a valószínűsége, hogy olyan huzakodó politikát folytasson Európával szemben, amilyet Vlagyimir Putyin folytatott az elmúlt években Oroszország élén.

Aggasztó hasonlóságok

A hatalmi politikát azonban enyhén szólva nem pusztán értékek vezérlik, hanem érzelmek és stratégiai érdekek, amelyek terén sok kellemetlen hasonlóság van a posztszovjet Oroszország és a posztbrexit Egyesült Királyság között - véli az FT cikkírója. Az első mindjárt az 1990-es évek gazdasági felfordulása és visszaesése az előbbi országban, amelyet sok orosz úgy élt meg, hogy az ő bajukból a Nyugat húzott hasznot. Az USA és a NATO behatolt a szomszédságukba, Kelet-Európába. A délnyugat-ukrajnai katonai beavatkozást is az motiválta, hogy Kijev társulási megállapodást készült aláírni Brüsszellel.

Ha a brexit rosszul sül el, akkor a volt Szovjetunió összeomlása utáni gazdasági káoszhoz hasonló következményekkel járhat. Ez felerősítheti az EU-val szemben ellenérzéseket - a brit nacionalisták máris úgy látják, hogy Brüsszel mesterséges problémákat generál az ír-északír határ átjárhatóságának fenntartása címén, amivel késlelteti a két fél új kereskedelmi egyezményének megkötését. Emellett bátorítja az írek egyesülési és a skótok függetlenségi törekvéseit.

Hamis mosoly

Egyelőre mind a brit, mind az EU-s politikusok a békesség és a barátságosság nyelvén beszélnek egymással, és ezt ígérik a jövendő brit-EU kapcsolatokra vonatkozóan is. Ugyanakkor a felszín alatt világosak az érdekellentétek. Egy uniós tisztviselő elismerte az FT publicistájával beszélve, hogy az EU igenis érdekelt a skót függetlenségben és az ír egységben. Ez is párhuzamba állítható azzal a megaláztatással, amit az oroszok a Szovjetunió széthullásakor átélhettek, s bár mindkét esetben maguknak köszönhették a bajt, Európa nem tett és tesz semmit, hogy enyhítse a kínt.

Még az egyébként konfliktuskerülő Angela Merkel német kancellár is azt mondta, hogy a brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió versenytársai lesznek egymásnak. Ezért aztán az unió nem érdekelt abban, hogy teljesen nyílt szabadkereskedelmi megállapodást kössön a szigetországgal, ami növelni fogja a London és Brüsszel közti feszültséget. Az EU persze azzal érvel majd, hogy - akárcsak Oroszország - Nagy-Britannia is magának köszönheti, hogy rosszabb helyzetbe hozta került annál, amilyenben lehetne.

Az FT cikkírója szerint mindebből az a végkövetkeztetés adódik, hogy a nagyobb európai hatalmak nem hanyatlanak le egyszerűen olyan mélységekbe, hogy teljesen elveszítsék jelentőségüket. Az érdekeiket figyelembe kell venni, ha azt látják, hogy semmibe veszik őket, akkor a konfrontáció irányába mozdulnak el. Akárhogy is van, egy olyan európai gazdasági-politikai rendszer, amely kizárja az Egyesült Királyságot és Oroszországot, nem lehet biztonságos és stabil.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Józsi2222, 2019.11.05 22:25

@atombandi:
Nem Orbán volt a téma, hanem az EU kapcsolatainak szorosabbra fűzése.
Én arra hívtam fel a figyelmedet, hogy nem csak az angolok ellenzik ezt.
Én egyébként EU párti vagyok és libsi.
Tehát a legmesszebb Orbántól.
Vagyis nekem egyáltalán nemindegy, hogy 1 vagy 20 év múlva megy süllyesztőbe Orbán.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2019.11.05 00:25

@Józsi2222:
akarmennyire is azt hiszed, hogy orban orokke el es kormanyozni fog, 2002-ben is veszitett mar valasztast, es elobb utobb megint vesziteni fog. Onnantol meg legfeljebb Levai Anikot vetohatja, amikor elkuldi a kisvasuttal kenyeret vasarolni.

Masreszt az angolok mindent blokkoltak oldaltol fuggetlenul, az orszagok jelentos resze nem igy viselkedik. Majd magyarorszag is fog eurot bevezetni, meg az osszes tobbi dolgot, amikor elhajtjak a rezsimet, es megvalasztanak egy europartibb vezetest. Akkor majd behozzak a torvenykezes szintjen a lemaradast az unio magjahoz.

Ebbol a szempontbol mindegy, hogy 1-2-5-10-20 ev mulva megy a sullyesztobe a gazdad. Addig hagyjak a sajat levukben foni a magyarokat. Nekik csak orban pofajat kell elviselni, azt se sokszor, befogott orral megoldjak arra a kis idore. A magyarok eg evtizedekig szopthatjak magukat ezzel a cezaromanias kocsoggel. Majd ha kigyogyulnak belole, akkor majd visszakerul a terkepre magyarorszag is.

Kurvara senkit nem erdekel, hogy mit rikacsol a kisebbsegi kakas a 10 millios szemetdombon. Az embereknek van jobb dolguk is, mint ot hallgatni. Csak magyarorszagon kotelezo ez, proaktivan a "hazafiaknak". A tobbiek hulyenek nezik. Tobb, mint 3 millio ember szavazott az unios csatlakozasra. Ezt orban sem tudja uberelni. Bitorolni a vezetest, es visszaelni a gesztuskent kapott joggal az megy. Cig@nytempo a javabol. Ez velemenyem rolatok meg a bandatokrol.

O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi2222, 2019.11.05 00:07

@atombandi:
Ezek szerint csak az élő és holt szervezetek kémiája nagyon idegen neked.
De azért egy kis kiegészítést teszek.
Az angol vétó kiesik (ha kiesik), de minden vétó egyformán vétó.
Orbáné is.
Így csak:
Az EU-nak gyorsítani kellene.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nandras51, 2019.11.04 22:11

A legnagyobb tévedés, hogy Nagy-Britannia nagyhatalom. Más baj nincs is a cikkel...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

totyika, 2019.11.04 18:00

@atombandi: Ekkora baromságot, ami ebben a cikkben van, már rég nem hallottam!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html