Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Makrogazdasági szempontból a Brexit-szavazás jelentős gazdasági, politikai és intézményi bizonytalanságot hoz, amelynek minden bizonnyal lesznek makrogazdasági következményei, különösen a fejlett európai gazdaságokban - állapítja meg az IMF frissített Világgazdasági kilátások (WEO) című jelentése. Miután azonban a Brexit következményeinek hatása még most is alakulóban van, jelenleg nehéz számszerűsíteni a lehetséges következményeket - jegyzik meg az elemzők.

A most kiadott 2016-2017-es előrejelzések esetében az IMF szakemberei abból indulnak ki, hogy a bizonytalanság fokozatosan csökken, illetve az EU és az Egyesült Királyság között olyan megállapodás születik, amellyel elkerülik a gazdasági korlátok jelentős növekedését, a pénzpiacokon nem történik jelentős zavar, a referendum politikai hatása pedig korlátozott marad.

Lépni kell!

Az idei, eddig vártnál jobb gazdasági teljesítményt, illetve a Brexit hatását figyelembe véve a világgazdasági előrejelzésen mind az idei, mind a jövő évre vonatkozóan rontott az IMF, mégpedig 0,1 százalékpontot a 2016 áprilisi előrejelzéshez képest. Ennek megfelelően a mostani prognózis 3,1 illetve 3,4 százalékos növekedést jelez.

Napi.hu

A kilátások a fejlett gazdaságok számára szintén rosszabb, az IMF a 2016-os adatot 0,1, a 2017-es ütemet pedig 0,2 százalékponttal rontotta, míg a fejlődő és feltörekvő gazdaságokét nagyjából változatlanul hagyta.

A június 23-i brit népszavazás eredményének legnagyobb kárvallottja Európa lehet. Mindez arra ösztönözheti a döntéshozókat, hogy erősítsék meg a bankrendszert és hajtsák végre a strukturális reformokat - amelyekre egyébként is nagy szükség lenne - hangsúlyozza a nemzetközi intézmény. Főként a brit és európai vezetők játszhatják a fő szerepet a bizonytalanság mérséklésében. Az IMF ezért felszólította a döntéshozókat, hogy "olyan kiszámítható és zökkenőmentes átmenetet dolgozzanak ki a Brexit utáni kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokra, amelyek, amennyire csak lehet, megőrzik az Egyesült Királyság és az EU között eddig elért potenciális kereskedelmi előnyöket".

Borúsabb kép

A fejlett gazdaságok között az Egyesült Királyságnál rontott a legnagyobbat a Valutaalap. A referendumot követően egyre növekvő bizonytalanság várhatóan jelentősen gyengíti a belső keresletet a korábbi előrejelzéshez képest, így a növekedési ütem 2016-ban 1,7 százalékon alakulhat (ez 0,2 százalékponttal gyengébb az áprilisban feltételezettnél), 2017-ben pedig közel 1 százalékponttal lehet lassabb a bővülés, ami 1,3 százalékos növekedést jelent.

Az eurózónában ugyan az idei növekedési prognózist 0,1 százalékponttal, 1,6 százalékra emelték a vártnál erősebb első negyedéves gazdasági teljesítményre hivatkozva, ám a jövő évit 0,2 százalékponttal 1,4 százalékra rontotta.

Az USA-ban a vártnál gyengébb első negyedév miatt rontott az IMF 0,2 százalékpontot a növekedési rátán erre az évre, ami 2,2 százalékos ütemet jelöl. A jövő évi prognózisát ugyanakkor változatlanul 2,5 százalékon hagyta.

Napi.hu

Japán is megérzi a Brexitet, hiszen a jen további erősödése mind az idei, mind a jövő évi növekedést visszafoghatja. Ennek megfelelően az IMF az idei növekedést 0,2 százalékponttal 0,3 százalékra csökkentette. A jövő évi prognózison viszont javított a Valutaalap, így 0,1 százalékkal bővülhet a japán gazdaság, 0,2 százalékponttal nagyobb mértékben, mint áprilisban - utóbbi a fogyasztási adó emelésének elhalasztásának köszönhetően.

A kínai növekedésen az IMF 0,1 százalékpontot javított az áprilisi adathoz képest, így 6,6 százalékkal repeszthet az ázsiai gazdaság idén, jövőre pedig változatlanul 6,2 százalékos lehet a növekedési üteme. A Brexit hatása vélhetően mérsékelt lehet, miután a világ második legnagyobb gazdaságának meglehetősen limitáltak a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatai az Egyesült Királysággal. Az IMF ugyanakkor megjegyzi, hogy ha a Brexit jelentősen érinti az EU növekedését, akkor annak kedvezőtlen hatása Kínát is elérheti.

Két vészforgatókönyv

A brit referendum váratlan eredménye kapcsán a Valutaalap szerint több negatív hatás érvényesülése erősen valószínű. Az IMF két szcenáriót vázol fel:

  • Az egyik, a "hátrányos" (downside) forgatókönyv, mely szerint a pénzügyi kondíciók a jelenleg feltételezettnél szigorúbbá válnak és a fogyasztói bizalom nagyobb mértékben gyengül mind az Egyesült Királyságban, mind a világ más részén a jövő év első félévéig. Emellett az Egyesült Királyság pénzügyi szolgáltatásai folyamatosan átköltöznek az eurózónába. Így a globális növekedés tovább lassul idén is és jövőre is.
  • A másik, a "pesszimista" (severe) forgatókönyv erősödő pénzpiaci stresszel számol, különösen Európában, továbbá intenzívebben szigorodó pénzügyi kondíciókat és a bizalom jelentősebb romlását feltételezi. Emellett az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok visszatérnek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normáihoz. E forgatókönyv szerint a világgazdaság nagyot lassul 2017-ben, amelynek hatása a fejlett gazdaságokban jobban érződik majd.
Napi.hu

Még rosszabb is lehet

Az IMF szerint a Brexiten kívül más kockázatok is vannak, amelyeket a brit kilépés csak tovább súlyosbíthat. Ezek között van például a válság hatásának megoldatlan maradványa a bankrendszerben, azaz a nemteljesítő hitelek magas aránya különösen az olasz és portugál bankrendszerben.

A fejlett gazdaságokban a politikai megosztottság is tovább hátráltathatja a hosszú távú strukturális problémák illetve a menekülthullám által okozott gondok megoldását, de a protekcionista intézkedések is külön fenyegetést jelentenek a gazdaságra.

Mindehhez jönnek még a geopolitikai feszültségek, a terrorizmus, amelyeknek következményeiért több gazdaság jelentős árat fizethet a növekedés tekintetében, különösen a Közel-Keleten.

Több stabilitást és növekedést!

Rövid távon a kereslet támogatása és a strukturális reformok újraindításának kombinációja szükséges a középtávú növekedés megteremtéséhez a lassú növekedéstől és a gyenge inflációtól szenvedő fejlett gazdaságokban  - hangsúlyozza az IMF.

A Valutaalap arra sarkallja a fejlett gazdaságok döntéshozóit, hogy ne hagyatkozzanak túlságosan a monetáris politikai eszközökre saját gazdaságaik ösztönzése során és - különösen a mozgástérrel rendelkező hitelező országok - ösztönözzék minél erőteljesebben a belső keresletet, ezzel ugyanis úgy lehetne csökkenteni a globális egyenlőtlenségeket, hogy közben hozzájárulnak a világgazdasági növekedés erősítéséhez.