Az Egyesült Királyságban a 2016-os függetlenségi népszavazás óta egyre inkább aszerint oszlanak két táborra a választók, hogy az EU-s kilépés (Leave) vagy az unióban maradás (Remain) pártján állnak-e. Ez földrengésszerű változás a hagyományos megosztottsághoz képest, és magában hordozza azt a tényt, hogy ezen a változáson az a politikai erő nyerhet a legtöbbet a május végi európai parlamenti (EP) választáson, amely legjobban ki tudja használni az új helyzetet - vezeti fel háttérelemzését Therese Raphael, a Bloomberg pubicistája. (Meg kell jegyezni, hogy csak akkor, ha az ország addig nem lép ki az EU-ból, s ezért nem marad el a szavazás.)

Ezt felismerve alapította meg új pártját Brexit Párt néven a kérlelhetetlenül EU-ellenes Nigel Farage, a brit függetlenségi párt (UKIP) volt elnöke. A brit Konzervatív Pártnak azonban nem attól kell igazán tartania, hogy a májusi szavazáson nagyon sok konzervatív szavazót elcsábít az új politikai erő, hanem attól, hogy hosszú távon manipulálhatja torykat, azt a pártot, amely hagyományosan a szigetország természetes vezetőjének tartja magát.

Kapcsolódó

Látványos gesztusok

Farage új szervezete ugyan a semmiből jött létre, ő maga azonban nem új játékos a brit politikában. Nem csupán Nagy-Britanniában ismert személyiség, azzal is nevet szerzett magának, hogy ő volt az első külföldi politikus, akit megválasztása után közvetlenül fogadott Donald Trump, az USA elnöke. Az új amerikai vezető ezután világgá kürtölte, hogy jó ötletnek tartaná, hogy ha ő lenne az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete.

Farage 2018-ban hagyta el a brit függetlenségi pártot (UKIP), amelynek elnökeként a 2016-os népszavazás egyik legismertebb harcosa volt. Ő vitte be a Leave kampányába a bevándorlás ügyét, mármint azt, hogy a kelet-európai bevándorlás leállításának egyetlen lehetséges módja az EU-s kilépés. Farage különleges tehetsége, hogy képes barátságos, kedélyes stílusban becsatornázni a szavazók dühét. Nagygyűléseinek hallgatósága úgy érezheti, hogy egyszerre vesz részt egy politikai rendezvényen és egy baráti társalgáson. Ez az a képesség, ami felkelthette Trump érdeklődését - véli a Bloomberg publicistája.

A május 2-án tartott helyhatósági választásokon még nem indult Farage pártja, az egyelőre bizonytalan EP-szavazáson viszont már megmérettetnék magukat. A felmérések szerint Nagy-Britanniának részt kell vennie az EP-választásokon is - amit a brit kormány mindenképpen szeretne elkerülni -, az előrejelzés alapján pedig a Konzervatív Párt a negyedik helyre is visszaszorulhat a brit pártmezőnyben. A helyhatósági választásokon nyilvánvalóvá vált az uralkodó és a legnagyobb ellenzéki párt népszerűségvesztése is.

Szovjet módszer

A Brexit Pártnak nincs szervezeti felépítése, nincsenek alapszintű szervezetei, nincs választási rendszere vagy bármilyen más belső szabályzata. Farage kinevezett egy vezetőséget, amely megválasztott pártvezetőnek, amit a Bloomberg cikkírója szovjet módszernek tart. Célja mégsem csak az, hogy begyűjtse a proteszt szavazatokat, hanem hogy a toryk manipulálásán keresztül döntő befolyást gyakoroljon az ország sorsára.

Erre az európai parlamenti választás kínálja a jó lehetőséget, mivel ez arányos szavazás szemben a brit parlamenti választásokkal, amelyek a győztes mindent visz elvén alapulnak. Az utóbbi azt jelenti, hogy például a 2015-ös voksoláson a UKIP Farage vezetésével megkapta a szavazatok 12,7 százalékát, ám ezzel csupán egy parlamenti mandátumot szerzett. A toryk 0,8 százalékkal javítottak korábbi eredményükhöz képest, ám 23-mal több helyet szereztek a törvényhozásban, mert egyéni jelöltjeik sok körzetben végeztek az élen.

Ezzel szemben a 2014-es európai parlamenti választáson a UKIP 27,5 százalékos teljesítménye ennek megfelelő mandátumban öltött testet: a 73 brit EP-képviselői helyből 23-at kaptak. Még fontosabb azonban, hogy David Cameron, az ország akkori miniszterelnöke ezt az előretörést látva döntött úgy, hogy népszavazást írat ki az Egyesült Királyság kilépéséről az EU-ből. Ezt bukta el azután 2016 júniusában.

Tanult a hibákból

Farage tanult a UKIP hibáiból: rövid úton kizárta az új párt két vezetőjét, amikor kiderült, hogy antiszemiták. Indít néhány ismert konzervatívot a párt EP-listáján, akik húzó nevek lehetnek. Például Annunziata Rees-Moggot, a toryk parlamenti brexitpárti kemény magját vezető Jacob Rees-Mogg testvérét.

A brexitet a nemzeti megújulás esélyeként, az igazi demokrácia győzelmének lehetőségeként akarja eladni a szavazóknak, ami valójában értelmezhetetlen, mivel a Leave hívei társadalmi státusukat, politikai felfogásukat tekintve nagyon különbözők, ezért sokféle ok miatt támogatják a brexitet. (Például van, akinek elvi kérdés ez, van, akinek pusztán a kelet-európai bevándorlók kiszorításának lehetőségét jelenti, és van, aki pusztán proteszt szavazatot akar leadni a hagyományos politikai elittel szemben.)

Szakad vagy nem szakad?

Az EP-választást általában nem kíséri akkora érdeklődés, mint a parlamenti szavazásokat (legutóbb 35 százalék volt a részvételi arány a szigetországban), ám most, a parlament és a kormány közt a brexit ügyében kialakult patthelyzetben igen jó lehetőséget kínál a szavazóknak arra, hogy bemutassanak "az arcnak", azaz a politikai elitnek, a hagyományos pártoknak. Ha Theresa May miniszterelnök nem tudja kivezetni az országot az EU-ból, akkor neki vagy inkább utódjának döntenie kell, hogy követi-e a Brexit Párt programját, amelyet Farage igen hatásosan tálal a népnek, vagy megkockáztatja, hogy a nagy múltú brit Konzervatív Párt szétszakad a brexitet támogatók és ellenzők közt keletkezett kibékíthetetlen ellentét mentén.