Júliusban az előző havi 47,6 pontról 46,5 pontra süllyedt a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) végleges értéke az euróövezetben az IHS Markit felmérése szerint.

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi. Júliusban az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménymutatója zsinórban a hatodik hónapja, február óta tartózkodott a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határ alatt. A júliusi 46,5 pont 2012 decembere óta a leggyengébb érték.

A termelés és a foglalkoztatottság hat éve nem tapasztalt gyors ütemben csökkent júliusban, miközben meredeken esett vissza a megrendelések állománya. Az árak az utóbbi három év leggyorsabb ütemével csökkentek, mivel a vállalatok árengedményekkel próbálták fékezni az eladások csökkenését. A kilátásokat tükröző mutatók is romlottak. A termeléshez felhasznált erőforrások beszerzésének üteme utoljára 2012-ben csökkent ilyen nagy mértékben, a második fél évre vonatkozó várakozások is az utóbbi több mint hat év legalacsonyabb szintjére estek vissza.

Németországban a legsúlyosabb a helyzet: a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe 84 havi mélypontra, 43,2 pontra csökkent. Írországban 48,7 ponton 75 havi, Ausztriában 47,0 ponton 57 havi, Franciaországban pedig 49,7 ponton 4 havi mélypontra esett a BMI. Olaszországban viszont 48,5 ponton kéthavi, Spanyolországban pedig 48,2 ponton ugyancsak kéthavi csúcsra nőtt a mutató értéke. Magyarországon is lassult a bővülés üteme.

Az 50 pontos küszöböt csak a holland és a görög index haladta meg: Hollandiában 50,7 ponton stagnált, Görögországban pedig 54,6 ponton háromhavi csúcson állt a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index.

Az adatokat kommentálva Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérés minden mutatója az euróövezeti feldolgozóipar helyzetének romlását mutatja. A geopolitikai aggodalmak növekedése, ideértve a kereskedelmi háborúkat és a Brexitet, a nemzetgazdaságok és a világgazdaság növekedésének lassulását övező félelmek egyaránt hozzájárultak a kereslet visszaeséséhez és a jövőbe vetett bizalom aláásásához. A probléma az, hogy miközben a döntéshozók egyre jobban aggódnak a romló feltételek miatt, lehetséges, hogy a monetáris politikával nem nagyon tudják kivédeni ezeket a hátráltató tényezőket.