Nem csak Magyarországon, de Németországban is egyre több vállalatnak okoz problémát a szakképzett munkaerő hiánya, s ez a következő években csak romlani fog - idézi a Prognos nevű gazdasági kutatóintézet most megjelent tanulmányát a Handesblatt. A Bajor Üzleti Szövetség (vbw) megrendelésére készült anyag szerint 2025-re már 2,9, 2031-ben pedig 3,6 millió szakember fog hiányozni a német munkaerő-piacról, s ez a hiány utána is csak nagyon lassan indulhat csökkenésnek.

A legnagyobb problémát a munkaerőpiac kínálati oldaláról a német lakosság elöregedése jelenti, a német baby-boom generáció ugyanis a következő években lép fokozatosan nyugdíjas korba. Azonban nem csak ezt az egy tényezőt vizsgálták, hanem többek között a német gazdasági növekedés, a fogyasztási szokások várható változásait, a technológiai fejlődés várható lépéseit is igyekeztek az előrejelzésekben figyelembe venni, de a politikai környezet változásaira is figyelemmel voltak.

Kapcsolódó

Modelljükben úgy számolták, hogy a technológiai változásoknak, a digitalizációnak, a robotizálás fejlődésének köszönhetően a munkaerőpiaci kereslet csökkenhet. Ugyanakkor eközben becslésükben 2025-ig a német gazdaság évi 1,6 százalékos növekedését tippelték.

A munkaerő kereslet csökkenésél azonban jóval nagyobb mértékű lehet a kínálat visszaesése, nagyrészt a már említett demográfiai változások miatt. Németországban jelenleg egy nyugdíjasra három keresőképes korú lakos jut, ez az arány - ha a mostani trendek kitartanak - 2045-re egy a kettőre csökken. A munkaerőpiac kínálati oldalát a Prognos szerint persze más tényezők is befolyásolják majd, például változik-e a munkaerőpiacon megjelenő nők aránya, az oktatási rendszeren belül a fiatalok orientációja, a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának alakulása, illetve az országba történő bevándorlás.

A tanulmány előrejelzése jelenleg azzal számolt, hogy 2021-től évi 200 ezerrel több ember vándorol be az országba, mint ahányan elhagyják azt. Ahhoz, hogy az előrejelzett munkaerő-hiány kisebb legyen, ennél jóval magasabb mértékű bevándorlásra lenne szükség. A tanulmány készítői szerint a munkaerőpiaci hiány megfelelő intézkedésekkel enyhíthető lenne. Ehhez szükség lenne a nők munkaerőpiaci részvételi arányának növelésére, a részmunkaidő arányának csökkentésére, valamint az oktatáson belül a szakképzés irányába történő elmozdulás is.