Olaszországban belpolitikai vihart okozott Orbán Viktor keddre tervezett találkozója Matteo Salvini belügyminiszterrel. A protokoll szempontjából nehéz megindokolni, hogy Magyarország miniszterelnöke miért nem kollégájával, Giuseppe Contéval ül egy asztalhoz, részben ez magyarázza, az olasz kormánypártok vitáját a látogatással kapcsolatban.

A radikális olasz jobboldal felsorakozott Salvini Ligája mellé, mondván: örülnek, hogy a belügyminiszter olyan európai vezetővel találkozik, akik igyekszik gátat szabni a bevándorlók érkezésének. A másik kormánypárt, az elitellenes Öt Csillag Mozgalom azonban azt hangsúlyozza, hogy kizárólag politikai eszmecsere lesz Orbán és Salvini között, azaz nincs szó intézményes vagy kormánytalálkozóról. A párt szerint nem kéne EU-s pénzügyi támogatást adni olyan országoknak, mint Magyarország, amelyek nem vesznek részt a menekültek áthelyezésében.

Vergődés és nyomulás

Miközben a mérsékelt liberális és konzervatív pártok hanyatlanak Európában, a radikális jobb sikeresen használja ki az emberek egyre nagyobb aggódását a migráció, a nemzeti identitásuk elbizonytalanodása és elitjük ügyetlenkedései miatt - vélik a huffingtonpost.com cikkírói. Évtizedekig csak a kispadról nézték országaikban zajló politikai meccseket, ám ma már részt vesznek a kormányzásban.

Egy nagyon határozott, szimbolikus kiállást láthatunk, amely az embereknek arra az érzésére játszik rá, miszerint ami sok, az sok - véli Natalia Banulescu-Bogdan a washingtoni Migration Policy Institute nemzetközi programigazgatója. Azok, akik úgy vélik, hogy a rendszer nem működik, szövetségeseket találnak Európa-szerte. Az amerikai hírportál ezt követően listázza azokat a pártokat és vezetőket, akik a maguk radikális jobboldali képére akarják formálni Európát.

Újraszervezte a radikális jobboldalt

Az olasz Liga párt hatalomra kerülése néhány éve elképzelhetetlen volt. Támogatottságuk 2012-ben négy százalékon állt, és sokan azt gondolták lassan eltűnnek a süllyesztőben. Miután azonban Salvini 2013-ban átvette az irányítást, visszakapaszkodtak a népszerűségi listákon, és az idei választásokon a harmadik legtöbb szavazatot kapták. Ezt követően az élen végzett baloldali radikális Öt Csillaggal kormányt alakítottak.

Salvini a kisebbségek és főként a bevándorlók ellen fordította a pártot, amely korábban Észak-Olaszország függetlenné válását tűzte ki célul maga elé. Miután sokan támadták, Salvini vette magának a bátorságot, hogy Benito Mussolini fasiszta vezértől hozzon egy idézetet önigazolásul. Ez arról szól, hogy akinek sok az ellensége, azt jobban tisztelik, mint akit nem támadnak.

A politikus a kormányban belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. Hatalmát arra használta fel, hogy Európa egyik legismertebb radikális politikai vezetőjévé tegye magát. A belügyi tárca vezetőjeként blokkolta menekülteket szállító hajók kikötését Olaszországban.

A veterán erős ember

A veterán erős ember megerősítette hatalmát - ezzel címmel áll a felsorolásban a második helyen a Fidesz és Orbán Viktor. Magyarország miniszterelnökét egykori liberálisként mutatják be, aki Soros-ösztöndíjjal tanult Nagy-Britanniában, ám ma már démonizálja egykori támogatóját, korlátozta a demokratikus szabadságokat országában és szítja a bevándorlóellenes hisztériát. Senki sem tekinti Magyarországot liberális demokráciájának és a legtöbben még csak demokratikusnak sem tartják a regnáló rezsimet - idézi a huffingtonpost.com Sheri Berman New York-i társadalomtudóst.

Orbán Viktor a 2015-ös bevándorlási válság alatt szerzett nemzetközi hírnevet magának azzal, hogy migráció ellenes keresztes harcosként tüntette fel magát. Miután az idei parlamenti választásokon stabilizálta helyét a belpolitikában, most exportálni akarja politikáját Európába.

Kaotikus átmenet

A felsorolásban ezután Lengyelország következik, amelynek kormányzó pártja, a Jog és Igazságosság szintén autoritárius változtatásokra törekszik a politikai rendszerben. Az EU ellenállása - és a kétharmados többség hiánya - miatt, csak részeredményeket ért el, ám az borítékolható, hogy amíg hatalmon vannak, tovább fognak próbálkozni.

A párt alapítója és vezére, Jaroslaw Kaczynski - aki állami tisztség híján is vezeti az országot - mindig kemény nacionalista volt, amit a parlamenti többség birtokában kormánypolitikaként akar érvényesíteni.

Lezáratnák a határokat

A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) a háború óta az első nacionalista párt, amely bejutott a Bundestagba a tavaly őszi választásokon. Támogatóinak többsége a volt szocialista Kelet-Németország lakója. A párt a schengeni nyitott határokat is lezárná. Élén többen is megfordultak, közös bennük, hogy kőkeményen támadják a bevándorlókat köztük a török felmenőkkel rendelkező németeket is.

Az AfD olyan erős Bajorországban, hogy fenyegeti a CSU tradicionális kizárólagos vezető szerepét a tartományban. Hors Seehofer, a CSU elnöke, egyben Angela Merkel kormányának belügyminisztere néhány hónapja kezdeményezte a határok lezárását, hogy kifogja a szelet a rivális vitorlájából, amivel kisebb kormányválságot idézett elő. Bár kancellár kivédte ezt a támadást, továbbra is erős nyomás nehezedik rá a határok lezárása érdekében.

Nácik alapították

Az osztrák Szabadságpártot korábbi nácik alapították az 1950-es években, ezért nemzetközi felháborodás és uniós szankciók sora követte amikor 2000-ben bekerült a bécsi kormányba. A némileg átformált párt tavaly újból kormánypárt lett, ám ez már csak csendes hümmögést váltott ki. Heinz-Christian Strache vezetésével szakítottak az antiszemita vonallal, de a bevándorlóellenes politika sikeressé tette a pártot.

Bár a Szabadságpárt a kisebb partner a kormánykoalícióban, elég befolyása van ahhoz, hogy megerősítse az ország vezetésének migráció-. és iszlámellenes politikáját. Sebastian Kurz kormányfő úgy képzeli, hogy a vezetésével Ausztria, illetve Olaszország és Németország együtt egy tengelyt alkot a bevándorlással szemben. Korlátozta a külföldön élő osztrákoknak, illetve az Ausztriában dolgozó külföldieknek járó gyermekgondozási segélyt.

A huffingtonpost.com megemlíti még, hogy a szintén náci gyökerű Svéd Demokraták párt a második legnagyobb politikai erőként végezhet a szeptemberi svédországi parlamenti választásokon. A populista Finnek Pártja azt akarja, hogy Finnországba legfeljebb az EU más tagországaiból vándorolhassanak be emberek, a világ más részeiből csak olyanokat engedmények be, akik gazdasági hasznot hoznának az országnak.

A fotó forrása: Kisbenedek Attila/AFP