Vannak olyan tudományos tanulmányok, amelyek azt állítják, hogy a koronavírus terjedése az influenza-kórokozók viselkedéséhez hasonlóan szezonális trendekhez igazodik - kezdi összefoglaló cikkét a Financial Times. A jó hír az, hogy ha a többi légúti betegséget okozó kórokozóhoz hasonló természetű az új vírus, akkor a melegebb, párásabb időjárás segít abban, hogy a következő hónapokban lefékeződjék a terjedése - legalábbis a rossz idő visszatértéig. Egyes kutatások szerint pontosan ez a helyzet.

Ezek arra alapoznak, hogy a koronavírus genetikus szerkezete hasonlít azokéhoz a kórokozókéhoz, amelyek évtizedek óta fertőzik az embereket. Ezek a vizsgálatok összhangban vannak azzal a tapasztalattal, hogy a koronavírus nehezebben terjed a trópusi éghajlatú területeken, ahol magasabb a hőmérséklet és nagyobb a levegő páratartalma. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok - állapította meg Mohammad Sajadi, a Marylandi Egyetem Virológiai Intézetének professzora, aki a március végéig 400 ezer fertőzést okozó koronavírussal kapcsolatos adatokat elemzi.

Kapcsolódó

Kínai tudósok

A kínai Beihang és Tsinghua Egyetem kutatói szintén erre a következtetésre jutottak, miután száz kínai városba juttattak el mintát a vírusból. A magas hőmérséklet és páratartalom jelentősen csökkenti a koronavírus terjedését - állapították meg a kísérletek alapján. Sajadi a több száz ezer eset világszintű eloszlása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az új vírus 5 és 11 Celsius-fokos hőmérséklet között érzi igazán jól magát, annak ellenére, hogy bármilyen feltételek között képes terjedni.

Ez az jelenti, hogy az év téli-tavaszi időszakában a 30. és az 50. földi szélességi fok között ideálisak számára a fertőzési körülmények. Ez érinti Kínát és az USA-t, illetve Európa délebbi térségét. Ugyanakkor az is következik mindebből, hogy az idő javulásával észak felé fog vándorolni a kórokozó, mielőtt az égész északi féltekén gyengülni, a délin pedig erősödni fog a terjedése - állapítják meg a marylandi kutatók. Kínai kollégáik ugyanezt jósolják.

Ellenérvek

A gond az, hogy ez egyben az is jelenti, hogy 2020-2021 telén visszatérhet a járvány, ahogy azt például a több hullámban pusztító spanyolnáthánál is láthattuk a múlt század elején. Az akkori járványnak egyébként összesen három hulláma volt, amelyek során megfertőzte a világ lakosságának harmadát és legalább 50 millió ember halálát okozta.

Marc Lipstich, a Harvard Egyetem epidemológiával foglalkozó professzora azért pesszimista melegebb idő jótékony hatásával kapcsolatban, mert szerinte fontosabb tényező ennél, hogy új vírussal állunk szemben. Más kórokozók esetén az emberek egy része a korábbi fertőzés miatt védett, így ezek kevesebb embert tudnak megtámadni. Ezzel szemben a koronavírus "célközönsége" gyakorlatilag korlátlan. Ezért Lipstich nem vár jelentős lassulást a járvány terjedésében a jobb idő beköszöntével.

Miért ilyenek?

A légúti betegségeket okozó vírusok szezonális viselkedését többféleképpen magyarázzák a tudósok, mivel nem igazán lehet szétválasztani az okokat. Az egyik tényező, amit figyelembe kell venni az, hogy bár a vírusok az emberi test 37 Celsius-fokos hőmérsékletében szeretnek szaporodni, könnyebben élnek túl hosszabb időt az embereken kívül jóval alacsonyabb hőmérsékleten és páratartalomban.

A második lehetséges magyarázat szerint a rosszabb időben többet tartózkodnak zárt térben és egymás közelében az emberek, ami megkönnyíti a kórokozók átterjedését egyikükről a másikukra. A harmadik feltételezés az, hogy az emberi immunrendszer télen gyengébb, mert kevesebb napsütés éri az embereket, így kevesebb a szervezetükben a D-vitamin.

Ebből az következik, hogy a koronavírus-járvány ügyében Afrika van szerencsésebb helyzetben, mint az USA vagy Európa, mivel ott melegebb van, nagyobb a páratartalom, több a napsütés, az emberek többet vannak a szabadban és az egészségügyi rendszereknek nem újdonság, hogy durva járványokkal kerülnek szembe - véli Paul Hunter, a Kelet-angliai Egyetem professzora.