Egy újabb hosszú távú szárazság 80 milliárd korona (980 milliárd forint, több mint két budapesti 4-es metró ára) kárt okozna a cseh gazdaságnak, ami 1,6 százalékponttal csökkentené a GDP-t - idézte a Radio Praha az Élettudományi Egyetem kutatóinak tanulmányát. A legfontosabb káros mellékhatás az lenne, hogy korlátozni kellene egyes iparágak, illetve rossz esetben a lakosság vízfelhasználását is.

A vizsgálat során két forgatókönyvet tekintettek át 150-féle gazdasági tevékenység adatai alapján. Az optimista változat szerint a globális felmelegedés miatt 25 százalékkal csökken az esők és a felszín alatti források vízhozama. Ez azzal járna, hogy a papír- és a textiliparnak jelentősen vissza kellene fognia a termelését. A pesszimista várakozás 50 százalékos visszaeséssel számol, amelynek az ipari mellett, szociális, egészségügyi költségei is lennének, amelyek elérnék a GDP 2,8-4,8 százalékát.

Kapcsolódó

Drasztikus újítás

Csehország területének 60 százalékát sújtotta idén rendkívüli szárazság, amire válaszul a kormány kénytelen volt megváltoztatni a vízfelhasználási törvényt. Egyebek mellett lehetővé tették a helyi közösségeknek, hogy szabályozzák a vállalatok, a farmerek és a lakosság vízfelhasználását. A kutatók szerint a következő 30 évben 500 milliárd koronát kellene költeni a vízgazdálkodásra ahhoz, hogy garantálják a vízellátás biztonságát.

Drámai javaslattal állt elő Petr Procházka közgazdász, aki úgy véli, hogy meg kellene fontolni egy nyilvános vízpiac - víztőzsde - bevezetését, amely világosan mutatná a víz aktuális árát, beleértve abba az ivóvíz előállításának költségeit is. Ezt a piacot össze lehetne kötni egy vízkibocsátási engedélyezési rendszerrel. A javaslat célja, hogy gazdasági ösztönzőkkel segítse a szárazság elleni harcot. Kutatások szerint minden egy korona, amit a megelőzésre költenek, két korona megtakarítással jár a szárazság utáni kárelhárításra fordított kiadásokban.