A dél-koreai jegybank friss adatai szerint negyedéves összevetésben 1,2 százalékkal bővült a gazdaság október-decemberben. Az ütem elmaradt a harmadik negyedévben mért 2,1 százaléktól, de meghaladta az elemzők által várt 1,1 százalékot.

Az első negyedévben 1,3 százalékkal, a másodikban pedig 3,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz képest.

Éves összehasonlításban 1,2 százalékkal csökkent Dél-Korea hazai összterméke. Elemzők rosszabb adatra, 1,4 százalékos visszaesésre számítottak a harmadik negyedévben mért 1,1 százalékos esés után. Az első negyedévben még 1,4 százalékkal nőtt, a másodikban viszont már 2,7 százalékkal csökkent a GDP.

Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságának teljesítménye a 2020 egészében 1 százalékkal esett vissza, miután a járvány térdre kényszerítette a szolgáltatási szektort és visszavetette a fogyasztást. Utoljára 1998-ban, az ázsiai pénzügyi válság idején fordult elő, hogy zsugorodott a gazdaság az egész évet tekintve.

A helyzet rosszabbul alakult volna, ha nincs a technológiaexport, amelyet a személyi számítógépek és szerverek iránt megnövekedett globális kereslet pörgetett.

A jegybank szerint a gazdaság idén 3,0 százalékkal növekszik, a fő hajtóerő az export és a beruházások lesznek. A munkaerőpiacon azonban lassabb lesz a talpraállás, mivel a járvány továbbra is visszafogja a szolgáltatóipart.

Dél-Korea exportja februárban éves összevetésben 9,5 százalékkal bővült, már a negyedik egymást követő hónapban nőtt a félvezetők, az autók és más fontos áruk robusztus kiszállításainak hatására. A feldolgozóipar termelése 3,0 százalékkal ugrott meg a vegyi termékek és elektronikus felszerelések iránt megnövekedett keresletnek köszönhetően.

Tavaly a feldolgozóipar teljesítménye 0,3 százalékkal nőtt. A kormányzati kiadások 2,3 százalékkal emelkedtek, de a magánfogyasztás 6,5 százalékkal esett vissza.

A jegybank tavaly március óta tartja 0,5 százalékon, történelmi mélyponton az irányadó kamatot, hogy segítsen pénzt pumpálni a gazdaságba. Elemzők szerint azonban a hitelköltségek csökkentésére szolgáló hagyományos pénzügyi eszközök csak korlátozott hatással bírtak, mert a koronavírus-járvány a keresletet és a kínálatot is megtépázta - írta az MTI.